Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - NOTESZ - Varga Imre: Az öntudatos költő és ezermester
Aranyról kéthavonként tudnék írni — beszámolót, esszét, vallomást —, s mindig akadna benne újrafölfedezni való. Hét-nyolc év alatt, amióta számomra is több iskolai tananyagnál, mennyi papír gyűlt volna össze. Innen nézve: túl későn írom le mondandóimat ebben a tárgyban. Másfelől viszont: várnom kellene (újabb hét-nyolc évet?), hogy a bennem kavargó Arany-rapszódia tanulmánnyá, esszévé higgadjon. S akkor izgalmak nélkül mondanám, hogy ezt is tőle tanultam, azt Is tőle tanultam? Remélem, nem. S a fölkérés is mostanra szól, évfordulót ülünk. Mentség nincs, írnom kell. Ha olyanformán mint a kettős könyvvitelben jegyeznem kellene az adott, kapott rovatokat, a kapott jócskán megtelne, míg az adott ijesztő tartozásokat mutatna, A kapott-ba kerülne, mit tegyen a költő, ha 1,'örténetesen nem ír. S az is: mit tegyünk verseink első változatával. Aztán egy rövid szó: erkölcs. Majd egy meghatározás-féleség: a líra tudatos, azaz hogy öntudatos tevékenység. Arany János 1817-ben született. Ennek az évnek volt egy irodalmi eseménye is: Kazinczy Ferenc szerkesztésében megjelenik Zrínyi Szigeti veszedelme. így támad föl mintegy másfélszázados tetszhalálból az első nagy epikai költemény. A Zrínyiász testvére nem a korban hozzá álló Murányi Vénusz, hanem a Toldi. (Az ötvenes évek derekán készíti el a nagykőrösi tanár a Zrínyiász „népies” kidolgozását. A teljes egészében elkészült első ének s a csonkán maradt második nem népies költeménynek mutatja, túl Aranyosra és arányosra sikerült. Befejezetlen maradt az ugyancsak az ötvenes években megkezdett összehasonlító tanulmánya, a Zrínyi és Tasso. Zrínyi átírásának kudarca természetes: a Szigeti veszedelem még most is élvezhető restaurálás nélkül.) Zrínyi halála után a magyar költészet két ágba szakad: az egyik kezdetén Gyöngyösi áll s ez folytatódik Kazinczyig (sőt Kassákig); a másik utat járók őse Zrínyi: ide tartoznak Arany, Berzsenyi, Csokonai (majd később Ady is). Zrínyihez és Csokonaihoz egyforma közelségben van a klasszikus vers és a népdal, a nemesség és a népiesség, míg Gyöngyösi költészetében, majd Kazinczyéban ez az arány megbomlik — a népi kárára. Hasonlítsuk össze a széphalmi mester és Csokonai nyelvújítását! Kazinczy az Idegen nyelvek mintafáján akarja megújítani a magyart, a debreceni poéta pedig a nyelvet mintegy önmagából dúsítja: nyelvjárási szavakkal, régi kifejezésekkel. A „fentebb stíl” követelménye Arany öntudatosodása idejére mesterkéltté, művivé torzította a magyar költészet és próza nyelvét. A hervadás és elsatnyulás gyógymódját sugallja a kor is: csak a népi ojtás segíthet. Petőfi és Arany elvégzi ezt a föladatot a költészetben, a nyelvművelésben Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, a prózában meg Jókai és Mikszáth. A romantika dagályossága Arany tanulóéveire elviselhetetlen modorrá alakul a féltehetségek és fűzfaA lantot, a lantot szorítsd kebeledhez ha jő a halál; ujjod valamig azt pengetheti vigaszt bús elme talál. 160 éve született Arany János Az öntudatos költő és ezermester VARGA IMRE
