Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Csanda Sándor, Jakab István, Kiss József, Méryné T. Margit, Mészáros László, Mózsi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Végh László: Ankét a szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, mai jelentőségéről, helyzetéről és jövőbeli feladatairól
Tudományos kutatómunkánk jellegének leírását azért tartottam fontosnak, mert szeretném érzékeltetni, hogyan válnak a hasonló körülmények között születő kutatási eredmények előbb ismeretessé a társadalmi gyakorlat számára, mint az elméleti tudomány berkeiben. A szlovákiai magyar tudományos alkotómunka megalapozásában, illetve továbbfejlesztésében való részvételem tehát közvetetten, „áttételesen” érvényesül, mert azon kívül, hogy vizsgálataink eredményeivel előbb ismerkedik meg a társadalmi gyakorlat — ami persze nem baj, hiszen elősorban az irányítás számára hasznosítható ismeretek elérése a célunk — bonyolítja a hasonló körülmények között dolgozó magyar nemzetiségű kutatók helyzetét az is, hogy a kutatási zárójelentéseket és belső kiadványként megjelenő tanulmányaikat természetesen szlovák nyelven írják. Ilyen helyzetben pedig csak bizonyos többletmunkával lehet elérni azt, hogy munkánk eredményeit a szlovákiai magyar szellemi élet egésze számára hozzáférhetővé tudjuk tenni. 2. Miben van segítségére és a jövőben miben lehet még fokozottabban segítségére a szociológia a nemzetiségi önismeret és kultúrtudat megalapozásának és a nemzetiségi létforma jövőjét szocialista igényességgel alakító intézményeknek munkájukban? „Élet- és jövőképesnek csak az a közösség számít, amelynek művelődésében á tudomány a korszellemnek megfelelő rangot vívott ki magának s amelynek értelmiségében a műszaki szakemberek és kutatók csoportja kellő arányban és színvonalon van képviselve.” — írja egyik tanulmányában (Tegnapi és mai önismeret, Bukarest 1975, 91. o.) Gáli Ernő, kolozsvári szociológus, a Korunk főszerkesztője. Teljes mértékben egyetérthetünk azon véleményével is, mely szerint a nemzetiségi önismeret legfontosabb eszközének a marxista szociológiát tartja, amely „szerves egységben társítja a konkrét tények számbavételét a társadalmi fejlődés törvényszerűségeinek vizsgálatával és elvezet a tudomány szempontjából nélkülözhetetlen elméleti általánosításokhoz.” (uo., 109. o.j A szociológia a társadalmi valóságot megismerő és a fejlődés törvényszerűségeiről megbízható diagnózist nyújtó funkciójának megvalósításával lehet a leghatásosabban segítségére nemzetiségi önismeretünknek és szolgálhatja a fejlett szocialista társadalom kialakításában felmerülő feladatok teljesítését.
