Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Csanda Sándor, Jakab István, Kiss József, Méryné T. Margit, Mészáros László, Mózsi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Végh László: Ankét a szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, mai jelentőségéről, helyzetéről és jövőbeli feladatairól
Ahhoz képest* hogy irodalomtudományunknak és publicisztikánknak (és természetesen szépirodalmunknak is) ismét a semmiből kellett útnak indulnia, ma már figyelemre méltó eredményekről is számot adhatunk. A már melevő „alapozó” irodalomtörténeti és irodalompublicisztikai művek (a Fábry-kötetek, a Két kor mezsgyéjén, Első nemzedék, Hét próba, Kerssétek, ami összeköt, A vox humána költője, A közép-európai ember stb.) és hagyománykiadások szép száma alapján azt mondhatjuk, hogy irodalomtudatunk folyamatossága az irodalmi közvéleményünkben helyreállt és az olvasóközönségünk körében is helyreállóban van. Mik a további legfontosabb teendők? 1. Az irodalmi hagyomány további feldolgozása fehér foltokat eltüntető alapozó művekben és a kiemelkedő írókról szóló monográfiákban, elemző tanulmányokban. Ezen az úton lehet megteremteni, ami eddig még hiányzik: a művészi értékhierarchia kialakítását és a szisztematikus irodalomtörténet megírását. 2. A hagyománykiadások rendszeressé tétele és széles olvasóbázisuk biztosítása. Eddig e téren jórészt alkalomszerűség uralkodott, és a kis példányszám, vagy néhány esetben az egyoldalú (a közös kiadásba nem került) magyarországi kiadás nem tette lehetővé az olvasóközönség nagyobb arányú bekapcsolását. Az irodalomtudat kialakításában, kiteljesítésében természetesen a kritika is nagy szerepet tölt be. Erről én itt azért nem szólok, mert egyrészt a hozzám intézett 2. kérdés csak az irodalomtörténetírásunkra vonatkozott, másrészt valószínűnek tartom, hogy a kritika problémáit az ankét más résztvevőjének vetették fel. VÉGH LÁSZLÖ 1. A pozsonyi Kultúrakutató Intézet munkatársaként 1972 óta foglalkozom a szlovákiai magyar nemzetiség művelődési életének szociológiai kutatásával. Az intézetben folyó tudománýos kutatómunka tárgyát a következő fontosabb problémakörök alkotják: a kultúra elméleti kérdései, a művelődési élet empirikus szociológiai vizsgálata, a kultúra gazdásági és szervezési-irányítási problémáinak kutatása, valamint a kultúra prognosztikái szempontból való vizsgálata. Munkahelyemen lehetőség nyílott számomra a szlovákiai magyar nemzetiségi kultúra szociológiai1 vizsgálatával foglalkozni. Intézetünkben 1972-ben alakult egy munkacsoport, melynek feladata a szlovákiai magyar és ukrán nemzetiségű lakosság művelődési életének vizsgálata, valamint a nemzetiségileg vegyes lakosságú kelet- és dél-szlovákiai területeken kialakult nemzetiségi kapcsolatok kutatása volt. E munkacsoport tagjaként vettem részt nemzetiségi kultúránk szociológiai kutatásában, melynek során Dél- Szlovákia hat járásának 57 községében es városában vizsgáltuk a szlovák és magyar nemzetiségű lakosság művelődési szükségleteit, kultúra iránti érdeklődését, művelődési életének adottságait, nemzetiségi kapcsolatait, valamint foglalkoztunk a nemzetiségi iskolaügy kérdéseivel és a nyelvhasználat problémáinak felmérésével. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az intézetünkben megoldásra váró kutatási feladatok közül a munkások művelődési és társadalmi aktivitását felmérő vizsgálatban veszek részt, melynek során az adott témának nemzetiségi szempontból való megközelítése lesz feladatom. Az elmondottak alapján a Kultúrakutató Intézet méltán tekinthető a szlovákiai magyar társadalomtudományi alkotómunka egyik műhelyének. Az általunk végzett műve- lôdásszociolčgiai vizsgálatok során nyert kutatási eredmények ugyanis hozzájárulnak a szlovákiai magyar társadalom megismeréséhez, így nemzetiségi önismeretünk elmélyítéséhez is. Az intézetünkben végzett kutatások túlnyomórészt alkalmazott jellegűek, ami azt jelenti, hogy az állami kutatási tervben kijelölt feladatokon kívül felméréseket végzünk a szlovákiai művelődési életet irányító szervek „megrendelésére” is. Kutatásaink során tehát empirikus szociológiai módszerekkel elvégezzük az adott társadalmi és kulturális jelenség pontos felmérését, majd az összegyűlt adatok elemzése alapján a problémát leírjuk és megfogalmazzuk a kutatási eredményekből fakadó következtetéseinket és azon javaslatainkat, melyeket fontosnak tartunk a vizsgálatok eredményeinek társadalmi hasznosítása során megvalósítani.
