Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Csanda Sándor, Jakab István, Kiss József, Méryné T. Margit, Mészáros László, Mózsi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Végh László: Ankét a szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, mai jelentőségéről, helyzetéről és jövőbeli feladatairól
feladaton dolgozik: 1. Integrált statisztikai információs rendszer; 2. Programrendszerek; 3. Az információs rendszerek megalkotásának elméleti vonatkozásai. Az intézet három kutató osztályának — Gazdasági modellek, Programrendszerek, Adatfeldolgozás — munkacsoportjai alapkutatást és alkalmazott kutatást (projektálást) végző csoportokra oszlanak. Kutatócsoportom az Adatfeldolgozó Osztály keretén belül 1976 januárjától Az információs rendszerek logikai felépítése elnevezésű, elméleti jellegű feladaton dolgozik. A feladat vonzásterébe a következő tudományágak, illetve problémakörök tartoznak: információé mélet, rendszerszervezés, rendszerelmélet, az információs rendszerek elmélete — amely tulajdonképpen még olyannyira sem kristályosodott ki mint az előző elméletek — az információs rendszerek integrálása, és természetesen a tudományos kutatás módszertana. Mivel azonban az előző tudományágak is erős módszertani töltéssel rendelkeznek, az egész feladat módszertani (logikai, elméleti) jellegű. A kutatómunka eredményei tehát átvihetők más tudományágak területére is. Ez a haszon gyakran egyúttal vigaszt is jelent. 1. 3 A tudomány információrendszerként is felfogható, az irodalom a kommunikációelmélet szempontjából is értelmezhető — így kutatómunkám kapcsolata az irodalommal logikusnak és természetesnek mondható. A fentebb említett progresszív elméletek felhasználását, alkalmazását az irodalomtudományban időszerűnek és hasznosnak tartom. Ezen a téren aztán valóban „a szlovákiai magyar tudományos alkotómunka” megalapozásáról beszélhetnénk, hiszen irodalomtörténetünkön és gyakorlati irodalom- kritikánkon kívül bizony nincsenek irodalomtudományi munkáink. Pedig például a komparativisztikához helyzeti adottságaink vannak. Egyetlen elméleti jellegű műként talán Fábry Zoltán Az igényesség műfaja című tanulmányát említhetnénk. Ez kikitűnő alapul szolgálhatna egy modern novellaelmélet számára. Helyzeti adottságunk — a homokóra nyakában — mintegy érzékenyebbé tesz bennünket az értékek problematikája iránt. A modern értékelméletre, a rendszer- és információelméletre támaszkodva talán nálunk születhetne meg a rendszerszemléletű irodalomkritika elmélete. Az elképzeléstől a projektumig, a projektumtól az eredményig vezető útra a klasszikus fizika törvénye érvényes: MŰ egyenlő ERŐ szorozva IDŐ. 2. Miben segíthet a tudományos jövőkutatás — futurológia — a nemzetiségi társadalom kultúrájának fejlesztésében és népközösségi problémáinak megoldásában? jövőkutatáson a jövő tudományos feltárását értjük. Ez a tudományág azonban két szakra oszlik: prognosztikára és futurológiára. Az előbbi a prognosztizálást és a prognózist magában foglaló diszciplína, amely a társadalmi, gazdasági és technikai folyamatokat mozgásukban, dinamikájukban vizsgálja. A futurológia pedig a nagyobb távú jövőbeni kép, állapot komplex leírását, feltárását adja. A futurológia tehát szintetizáló jellegű: leírja az időpálya egy-egy állomását és eljut egy komplex jövőbeni társadalomképhez. Nemzetiségi kultúránk fejlesztése, népközösségünk problémáinak megoldása érdekében rendkívül fontosnak tartanám a futurológiái kutatásokat, elképzeléseket. A jelen tendenciáinak az előrevetítése (a prognózis) ugyanis gyakran korlátokba ütközik és lehangoló képeket villant fel. A statisztikailag kimutatható mennyiségi emelkedésen túl (életszínvonal, könyv- és lapkiadás, iskolaügy stb.) ugyanis úgy tűnik, hogy kultúránk és irodalmunk képtelen a minőségi áttörésre és csak az előző évtizedek struktúráit reprodukálja. A koncentráltabb erőkifejtésekhez éppen egy határozott jövőbeni kép hiányzik; mi lesz velünk kétezerben, vagy száz év múlva? Létünk nem kivételes eset, jövőnk tehát az általános fejlődésgörbe vonalát fogja követni. Rendkívül fontos, hogy megtaláljuk a helyünket Európában, hisz a fejlődő világ forradalmi megmozdulásaira figyelve nem elképzelhetetlen, hogy néhány emberöltő alatt Európa a világ egy „muzeális” jellegű félszigetévé zsugorodik majd. Minél előbb kiszámítjuk a fejlődés vonalát, annál könnyebb lesz majd alkalmazkodni hozzá. ffc.WT’-' ■. MÓZSI FERENC 1. 1. Nehéz a válasz, hiszen saját munkájáról senki sem beszél — elfogulatlanul. Amivel régebben — a hatvanas években — foglalkoztam, ma kevésnek érzem. Amivel pedig nem foglalkozom — az részemre, a napi munka végzése mellett — sok. A kér
