Irodalmi Szemle, 1977

1977/3 - ELSŐ KÖZLÉSEM - Cselényi László: Legenda az ifjúság vizéről avagy A kutya ugat, a karaván halad

:Emlékeink szét)oszlanak, mint a régi szövetek,

Össze tudod-e rakni még a Margit-szigetet?

Már minden csak dirib-darab, hitvány, avitt kacat, a halottnak szakálla nő, a neve: számadat”.

Ma is emlékezetből Idézem a sorokat, minthogy nincs kezemügyében az egykori Fáklya, de meg azért is, hogy érzékeltessem, mennyire belém-idegződött ez a fantasztikus gyászének. Megnyertem vele az iskolai szavalóversenyt is, s csak azért nem jutottam tovább (kimondhatatlan keserűségemre az igazságtalan mellőzés miatt), mert a bíráló bizottságot óvatosságra intette a vers „ideológiája”.

X

Zendül az ég száz csillaga harsan Kikericsek nyílnak a magasban Őszi rózsaként összeborulnak S szirmaik csak hullnak egyre hullnak

Bolyongok e régi régi tájon Idézlek verembe-hullt világom Mert mit feledni már megtanultam Ki-kivirul néha még a múltam

Erre jártunk kikericsek nyíltak Akkor is a réten s egyre hívtak Minket is közibük gyertek gyertek Balladát illatoztak a kertek

S most hogy erre járok ismét halkan .lépek a nyugalmat ne zavarjam Mert ez a táj ez a kora-őszi Az elárult szerelmeket őrzi

S zendül az ég ismét csillag harsan Keselyű vijjog fenn a magasban S a kikericsek dél jelé szállnak Vége a nyárnak vége a nyárnak

XI

Ugyancsak ötvennégy végén — ötvenöt elején kezdtem olvasgatni a már említett Fáklya mellett az első irodalmi lapokat (Csillag, Oj Hang, Irodalmi Ojság). Zelk, Csoóri, Benjámin verseire emlékszem az első időszakból, aztán egy robbanásra: ötvenöt szeptemberében közölte a Simon István szerkesztette Oj Hang az akkor még alig huszonhét éves Juhász Ferenc versét, a „Szarvas-ének”-et [ez volt az eredeti címe, így rögződött bennem, csak később kapta a hosszadalmas „A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából” címet).

... anyám, édesanyám, nem mehetek vissza,

száz sebem kiforr szín-arannyal,

naponta lerogyok, száz golyó szügyemben,

naponta fölkelek, seázszor teljesebben,

naponta meghalok három-milliárdszor,

naponta szüleiek három-milliárdszor,

szarvam minden hegye kettős-talpú vas-villanyoszlop,

szarvam minden ága magasfeszültségű áramvezeték,

szemem nagy kereskedelmi hajók kikötője, ereim fekete kábelek,

fogaim vas-hidak, szivemben taftékzanak a szörnnyel-hemzsegö tengerek,