Irodalmi Szemle, 1977

1977/3 - Duba Gyula: A búcsú (regényrészlet)

DUBA GYULA A búcsú A búcsú előtti pénteken megérkeztek Gusztávék, a ringlispilesek. Lakókocsijukat és a szétszedett körhintát szállító szerkocsit sovány gebék húzták, a Gusztáv fiúk meg- emberesedtek. öreg Gusztáv még jobban megöregedett. Más évekhez hasonlóan istállót kerestek a lovaiknak, de most könnyebben találtak a gebéknek helyet bárhol, mert üresen álltak az istállók, öreg Gusztáv Török Janiékhoz kötötte be a lovait. A legény maga ajánlotta fel nekik a helyet, mert nagyravágyásában és kiválni akarásában úgy gondolta, hogy a ringlispilesek csak náluk lakhatnak. A vándorgebéknek ingyen adott takarmányt, sőt szegény párákat árpával Is megabrakolta. öreg Gusztáv nagy köszönettel, hosszasan rázta Török Jani kezét, aztán fiaival hozzáfogott, hogy felépítse és üzembe helyezze a körhintát. A járókelők érdeklődve megnézték a serényen dol­gozó Gusztávékat, köszöntötték is őket, és megfontoltan nyilatkoztak egymásnak: Gusztávék is eljöttek, igazi búcsú lesz, ha itt vannak! A húszas évek végén jelentek meg először Füzesnyéken a ringlispilesek. öreg Gusz­táv még fiatal ember volt, feleségével és három fiúgyerekkel állított be a faluba, meg egy szerény méretű, gyerekeknek való körhintával. A felesége szedte a pénzt, fiai a falusi gyerekekkel barátkoztak, és hajtókat verbuváltak, akik forgatták a körhintát, Gusztáv pedig egy papírtölcsérbe rekedtre kiabálta magát, miközben felvázolta a ringlispilezés gyönyöreit a körülötte tolongó gyerekseregnek. Szemrebbenés nélkül állította, hogy a keringő repülés a vérkeringés frissességétől kezdve a gondolkodás fogékonyságáig mindenre használ, a növekedésre és erősödésre való hatását is kimu­tatták a tudósok, és csodálatos erejét azzal magyarázzák, hogy a levegőben való suhanás elősegíti a szervezet anyagcseréjét. S mindamellett felséges mulatság és örömteli, pihentető szórakozás. Elmondta, hogy a történészek köreiben közismert az a tény, hogy Napóleon, a nagy hadvezér fontos ütközetek előtt egy aranyozott kör­hintán szőtte haditerveit. Más hősöket, az emberiség nagyjait is megemlítette, akik mind nagyon sokat köszönhettek annak, hogy gyerekkorukban sokat ringlisptleztek, és felnőttkorukra sem mondtak le egészen erről a nemes és lélekemelő szórakozásról. A gyereksereg nem nagyon hallgatott Gusztávra, olyan rekedten csalogatta őket a kör­hintájára, hogy nem is értették, mit kiabál, de forgó szerkezetére felültek, mert szó­rakozni akartak a búcsúban. A sötétedés kezdetével még a lányok és a legények is felültek a láncon lógó ülésekre, melyek nagy kerekét ekkor már kamasz fiúk haj­tották, és úgy megforgatták a szerkezetet, hogy az minden eresztékében recsegett és ropogott. Gusztávnak felháborodott oroszlán módjára kellett rájuk ripakodnia, hogy lassítsanak, nehogy a körhinta a centrifugális erőtől darabjaira szakadjon. Gusztáv mindjárt az első alkalommal megkedvelte a falut s az emberek őt. A kö­vetkező búcsún újra megjelent, most már egy nagy, felnőtteknek való körhintát hozott, aztán a másik évben, a változatosság kedvéért, céllövősátorral lepte meg a fa­lut, és nagyon jó üzletet csinált, mert két öreg légpuskájából egész délután, késő estig záporoztak a lövések a fekete körökbe és a bádogdobozokra. A falu életében betöltött szerepére jellemző, hogy kultúratörténeti érdemei is voltak: ő ismertette meg az em­berekkel a mozit. A harmincas évek második felében egy múzeumba való, zakatoló vetítőgépet, dinamót és két szakadozott filmtekercset hozott magával és kijelentette, hogy a falut szemelte ki téli tartózkodási helyéül. Mozielőadásokat fog tartani. A ve­títés színhelyéül Singer kocsmáját választotta, melyet gazdája nagyvonalúan vendég­lőnek nevezett és a mozielőadások alkalmából krepp-papír szalagokkal kidíszített. (Regényrészlet)

Next

/
Thumbnails
Contents