Irodalmi Szemle, 1976

1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Turczel Lajos: Irodalmi kislexikon

mus alkalmazásával kiváltott numerozitás és tömörség jellemzi... Azt a hatást, amelyet a Kármán-regényre Goethe Werther keservei című műve gyakorolt, nem szabad túlhangsúlyozni. A magyar irő — egy sereg külföldi társához hasonlóan — kétségtelenül Goethétől vette át a művészi keretet és módszert, de ebben a keretben és ezzel a módszerrel a magyar feudalizmus viszonyait tükrözte. A hazai társadalmi valóság kritikus bemutatásán kívül még egy további érdekes vonás is kiemeli Kármán művének eredetiségét: a női főszereplő alkalmazása. A sablonos szentimentális témához a női hős vitathatatlanul tipikusabbnak, lélektanilag hitelesebbnek hat.

Kármán emlékét Losoncon szeretettel ápolják, ahol ma is több emlékműve van: síremléke a református temetőben, 1895-ben felállított emlékműve a református templom mellett, valamint magyar és szlovák nyelvű emléktáblája az egykori szülőház helyén levő házon: a kétnyelvű emléktáblát az 1969-ben rendezett nagyszabású Kármán-ünnep- ségek alkalmából leplezték le. Kármán-ünnepségeket a CSEMADOK helyi szervezete mellett működő Kármán József Kör 1970-ben, 71-ben és 72-ben is rendezett. — írod.: Gálos Rezső: Kármán József (1954); Turczel Lajos: Az igényesség és korszerűség példája (Irodalmi Szemle, 1969/3].

Komlós Aladár (Alsósztregova, 1892. XII. 10.------------): irodalomtudós és író. A húszas években Losoncon élt és Simándy Pállal színvonalas szabadegyetemet szervezett. Magyarországra költözése után a Nyugat kritikusa lett. Irodalomtörténeti munkássága

— mely ma a legmegbecsültebbek közé tartozik — a felszabadulás után bontakozott ki. Jelentős művei: Voltam poéta én is (versek, Rimaszombat, 1921); Oj magyar líra (1928); Néró és a VII. a (regény, 1953); Vajda János (1954); Komjáthy Jenő (1954); Reviczky Gyula (1955); A magyar líra Petőfitől Adyig (1959); Gyulaitól a marxista kritikáig (1966); Táguló világ (1967); Vereckétől Dévényig (1972).

Madách Gáspár (Alsósztregova, 1590 — ? 1647): költő, Madách Imre egyik őse. Költészetén Balassi Bálint és Rimay János hatása érezhető. Lutheránus szlovák hitsor- sosai számára is írt vallásos verseket az akkor használatos bibliai cseh nyelven. Cseh- ből két vallásos könyvet fordított magyarra.

Madách Imre (Alsósztregova, 1823. I. 21. — Alsósztregova, 1864. X. 5.J: költő, drámaíró és publicista. Régi nemesi családból származott, mely — Madách Gáspár révén — már két évszázaddal korábban kapcsolatba került az irodalommal. Először — közép- iskolás és egyetemista korában — a költészettel próbálkozott meg, de akkori, s későbbi versei is, nyelvi-formai szempontból nehézkesek és szürkék voltak. Nagyobb sikert a dráma műfajában sem ért el, pedig egész életében próbálkozott vele. Drámái közül csak a Mózesnek vannak erős dramaturgiai adottságai, de ezt a darabot is csak Keresztury Dezső nemrégi átdolgozása juttatta igazi sikerhez. Az 1848/49-es események előtti időben publicistaként vált ismertté; politikai cikkei az Eötvös József körül tömörülő centralisták híveként mutatják. A szabadságharcban betegsége miatt fegyveresen nem vett részt, de a nemzeti ügyet politikailag és anyagilag hathatósan támogatta. Az önkényuralom idején Kossuth volt titkárának, Rákóczy Jánosnak rejtegetése miatt fogságot is szenvedett.

Halhatatlan művének, Az ember tragédiájának létrejöttében két súlyos csalódása is közrejátszott. Az egyiket a forradalom és szabadságharc bukása, a másikat pedig feleségének, Fráter Erzsébetnek a hűtlensége okozta. Filozófiai töprengések, tépelődések és emberi—hazafiúi szenvedések s megalázások alakították ki azt a lelki állapotot és alkotási diszpozíciót, melyben a világirodalmi értékű mű megszületett.

Az ember tragédiája drámai költemény, és ebben a műfajban azoknak — az emberiség fejlődését filozófiai szinten vizsgáló — műveknek népes csoportjába tartozik, amelyekre Goethe Faustja hatott ösztönzően. A XIX. század második felében keletkezett ilyen művek közül kettő emelkedik ki: Az ember tragédiája és Victor Hugo Századok legendái-ja (Légende des SiéclesJ; figyelemre méltó művészi teljesítmény a cseh Jaroslav Vrchlický hatalmas költői kompozíciója is, a Zlomky epopeje.

Madách Az ember tragédiájában az emberiség alapvető kérdéseit veti fel: Van-e értelme az emberi életnek, küzdésnek? Fejlődött-e az ember szellemében és erkölcsében a lepergett századok folyamán? Ezekkel a kérdésekkel szembesíti az emberi történelem addigi jelentős mozzanatait és az elképzelt jövőt. A Tragédia 15 színéből