Irodalmi Szemle, 1976

1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Turczel Lajos: Irodalmi kislexikon

(jelenetéből) 11 az úgynevezett történelmi szín, a további 4 pedig a hagyományos mitikus keretet képezi. A mü főhőse Adám, aki a történelmi színekben más-más alakban lép fel (Fáraó, Miltiádes, Tankréd, Kepler, Danton stb.). Mellette Éva a szépséget és gyöngédséget, Lucifer pedig az értelem nevében történő lázadást képviseli. A Tragédia eszmei végkicsengése — a keserű csalódások s tragikus bukások ellenére — optimisztikusan hangzik: ember: küzdj és bízva bízzál!”

Az ember tragédiájának színpadra vitelét — melyet Paulay Ede 1883-ban valósított meg — Madách nem érte meg. Halott volt már akkor Is, amikor művét 1865-ben első ízben fordították le Idegen nyelvre: németre. Azóta a Tragédia valóságos diadalutat tett meg a világon. Alig van európai nyelv, amelyre le ne fordították volna, s megjelent eszperantó, héber, jiddis és japán nyelven is; néhány nyelvre többször is lefordították, így például a németre tízszer, a szlovákra háromszor. A színpadi változat első külföldi előadása 1892-ben Hamburgban volt, azóta számos más helyen, köztük szlovák és cseh színpadokon is bemutatták. — írod.: Barta János: Madách Imre (1942); Sőtér István: Romantika és realizmus (1956); Komlós Aladár: A magyar líra Petőfitől Adyig (1959); Rákos Péter: Tények és kérdőjelek (1971).

Manga János (1906 ----------—): etnográfus. A polgári Csehszlovákia idején lépett fel.

1945 óta Magyarországon él, és 1960 óta a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Nép- költészeti és népzenei kutatásaiban az Ipoly mente jelentős helyet foglal el. Néprajzi gyűjteménye e tájegységről: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (1968).

Marék Antal (Mezőtúr, 1903. VII. 16.-------------): író. 1918 és 1926 között Csehszlovákiában élt, főképp Losoncon, és aktív szerepe volt a kisebbségi irodalom indulásában. Magyarországra költözése után is állandó kapcsolatban maradt az itteni irodalommal, melyet a magyarországi sajtóban népszerűsíteni igyekezett. Első művei nálunk jelentek meg: Emberek az Óceánon (elbeszélések, Losonc, 1927); Vihar a galambház felett (regény, Losonc, 1927); Zsákutca (regény, Pozsony, 1932).

Mikszáth Kálmán (-ról az Irodalmi Szemle januári számában jelenik meg nagyobb terjedelmű írás).

Ráday Pál (Losonc, 1677. VII. 2. — Pécel, 1733. V. 20.): politikai író és költő. Neve a Rákóczi-szabadságharc alatt vált ismertté, amikor a fejedelem titkáraként, diplomatájaként és a titkos kancellária vezetőjeként működött. Ö írta Rákóczi híres kiáltványát, a „Recrudescunt..kezdetű Manifesztumot, mely főképp a külföld tájékoztatására készült. Ugyancsak ő szerkesztette az első magyarországi újságot, a Mercurius Veridicus ex Hungáriát, melynek a kiáltványhoz hasonló küldetése volt. A szabadság- harc bukása után nem követte a száműzetésbe Rákóczit. Az irolomnak és a közművelődésnek bőkezű támogatója volt, ő alapozta meg a később híressé vált Ráday-könyv- tárat. Költőként jelentéktelen, de prózai munkái közül néhánynak, főképp Önéletrajzának becses forrásértéke van. Műveinek legújabb kiadását (Ráday Pál iratai I—II., 1955, 1961) Bende Kálmán és Maksay Ferenc rendezték sajtó alá.

Radványi Kálmán (Szalka, 1887. X. 12. — Budapest, 1943. III. 15.): író, költő, újságíró. Magyar-latin szakos tanár volt, a Zászlónk című diáklap szerkesztője és a magyar- országi cserkészmozgalom irodalmának egyik megteremtője. Vidám cserkészjelenetei a csehszlovákiai Tábortűzben is gyakran megjelentek. Nyelvészeti munkája az Ipoly- szalkai nyelvjárás (1910).

Rimay János (Alsósztregova, 1559 — Dívény-Dlvin, 1631. XII. 11.): költő, a magyar manierizmus kiváló képviselője. Nagy műveltségű nemes volt, Bocskai István és Bethlen Gábor számára fontos diplomáciai szolgálatokat teljesített és levelezést folytatott a kor oly nagy alakjaival, mint I. Rákóczi György, Pázmány Péter és Justus Lipsius (az új sztoicizmus vezető személyisége volt). Balassi Bálinttal szoros kapcsolatban állott, s tanítványának tekintette magát. Első költői sikerét Balassi halálának megének- lésével aratta (Az nagyságos Gyarmatin Balassi Bálintnak Esztergom alá való készii- leti...). Az a jelentős Balassi-elemzés is tőle származik, amit a Balassi-versek sikertelenül tervezett kiadása elé írt. Saját költészetéből a hazafias versei a legjelentősebbek: a „Kiben kesereg a magyar nemzetnek romlásán, fogyásán” című versében olyan