Irodalmi Szemle, 1976
1976/1 - JEGYZETEK - V. L. — N. L.: Nemzetiségkutató konferencia Békéscsabán
A szekciókban tartott előadások zöme a hazai nemzetiségekkel foglalkozott. A legrangosabb magyar szakemberek (Gunda, Tábori, Käfer, Manga, Krupaj előadásai arról tanúskodtak, hogy nem csupán pillanatnyi fellángolásról, hanem hosszan tartó szervezett tudományos érdeklődésről van szó. Gunda Béla a magyarországi szlovák falvak néprajzi jellegéről beszélt. A konferencia fontos tanulsága, hogy a magyarországi kutatók többségére jellemző bartóki-ko- dályi hagyomány alkalmazása a néprajz más területeire is gazdagon gyümölcsöző eredményeket hozhat. A kutatók hangsúlyozzák a kölcsönhatások jelentőségét a nemzetiségek néprajzi értékeinek vizsgálatában. Erről tanúskodott Krupa Andrásnak a békés megyei szlovákok karácsonyi szokásairól, Köfer Istvánnak a szlovák-magyar népköltészet kapcsolatairól, Tábori Györgynek a békés megyei ködmönökről és Manga Jánosnak a virágvasárnapi zöldség-hordás magyar-szlovák szokásairól szóló előadása. Manherz Károly, Boros Mariéit és Mester György a német, Horváth Iván a horvát nemzetiség népi kultúrájáról beszélt. A konferencia legnagyobb létszámú külföldi küldöttcsoportját a szlovák néprajztudomány képviselői alkották. A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete és a Matica slovenská már több évtizede rendszeres kutatómunkát folytat a külföldi szlovákok körében. Az alföldi szlovákok kutatása során elért gazdag eredményekről a konferencia résztvevői számoltak be. Ján Sirácky előadásában az alföldi szlovákok történetének kutatási szempontjaival és problematikájával foglalkozott. Nagy érdeklődés kísérte Ján Botlk előadását, melyben az alföldi szlovákok népi építészetének példáján az etnoszociális és etnokulturális meghatározók kutatásának elméleti és módszertani kérdéseiről beszélt. Michal Márkus a nyíregyházi tirpákok kétnyelvűségének és nyelvcseréjének vizsgálata során elért eredményeiről, Soňa Kovaöeviöová pedig a békéscsabai szlovák népviseletben előforduló archaizmusokról tartott előadást. A közép-európai nemzetiségek között az NDK területén élő szorbok egy sajátos típust képviselnek. Fő jellemzőjük, hogy a legtöbb közép-európai nemzetiségtől eltérően nem egy anyanemzetből kiszakadt nemzetiségi kisebbséget, hanem hosszú történelmi fejlődés eredményeként kialakult önálló etnikai csoportot képeznek, amely az idegen (német) nyelvi környezetben is századokon át megőrizte szláv jellegét. Az erős nyelvi asszimiláció ellenére a szorbok gazdag, jellegzetes népi kultúrát őriztek meg, melyet új szocialista elemekkel gazdagítva fejlesztenek tovább. Kutatásukkal külön tudományos intézmény foglalkozik, melynek munkatársai (H. J. Moltrecht, S. Musiat, L. Balke) a népi kultúra kutatása során elért eredményeikről számoltak be. A magyar nemzetiségi kisebbségek több mint ötvenéves fejlődése során kialakult néprajzi kép, a gazdag kölcsönhatások szövevénye, a sok tekintetben sajátos kulturális jegyek csak az utolsó tízegynéhány évben váltak a tudományos kutatás tárgyává. Jugoszláviai és csehszlovákiai szakemberek sokoldalú kutatás eredményeiről számoltak be. Pastyik László az újvidéki Hungarológiai Intézetben folyó tudományos munkáról, Tóth Ferenc a Kálmán Lajos nyomában végzett balladagyűjtésről tartott előadást. Nagy érdeklődést váltott ki Hajós Ferenc beszámolója a Szlovén Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek közötti viszonyok rendezésének alkotmányjogi kérdéseiről és a kétnyelvűségről. A csehszlovákiai magyarokról három előadás hangzott el. Szanyi Mária Alsó- és Felsőszeli helybeli magyar és a Tótkomlósról áttelepített szlovák lakosság táplálkozási népszokásainak kölcsönhatásáról számolt be, Végh László a szlovákiai magyar nemzetiségi kultúra szociológiai vizsgálatáról, A. Nagy László pedig a népi kultúrának művelődési életünkben betöltött szerepéről beszélt. A soknemzetiségű Szovjetunió képviselője, N. N. Gracienszkaja a Délnyugat-Szovjetunióban élő csehek körében megfigyelhető etnokultúra jelenségekről, N. N. Vaszilov pedig a szovjet-középázsiai etnikai folyamatokról tartott érdekes előadást. A fontosabb előadásokról szólva meg kell még említenünk a lengyel Jadwiga Ku- cliarska beszámolóját a Bytow megyében élő kasub nemzetiség kutatásáról, valamint George Nellemann érdekes referátumát a dániai lengyel nyelvi és vallási kisebbségről. A konferencia tudományos programját gazdagította a békéscsabai városnéző séta, a megye nemzetiségi együtteseinek közreműködésével összeállított folklórműsor, és a néprajzi kisfilmek bemutatója. A konferencia utolsó napján néhány jellegzetes, Bé-
