Irodalmi Szemle, 1976
1976/6 - FIGYELŐ - Mészáros László: Csallóközi Odüsszeusz
talánosabb, filozófiai szinten is érvényes. Tadeusz Kotarbiňski, a praxeológia afy- ja így érvel: „a szellemi tevékenység alkotása mindig az ember, általánosabban szólva, egy érző lény” (Praxeologie — Academia, Praha, 1972). Mindez könnyen belátható: a költő fejében már úgy is kész lehet egy vers, hogy még nincs pap'rra vetve, tehát materializálva. Az alkotás azonban már lezajlott, a mű kész. Ami megváltozott: az ember agya ti-egynéhány milliárd sejtjének a struk- túrá a. Mindezeknek a tudatosítása azért lényeges, mert a befogadó is csak úgy értheti meg a verset, ha behatol annak történésébe és ha együtt történik a verssel, ha együtt változik vele. Más szavakkal: egy szellemi alkotás csak egy szellemi folyamatban közelíthető meg. A gyakorlatban természetesen nem minden olvasó képes erre az együtt-történésre és innen származik sok nézeteltérés és félreértés oka. Ugyanakkor tulajdonképpen ez a diszkrepancia a költészet létezésének a feltétele, a tere, amelyet ki kell tölteni. A „ha majd a bőség kosarából ...” programjához hasonlóan a költészet célja önmaga „megszüntetése”: ha majd mindenki költő lesz. A filozófiai vonatkozásokon túl korunknak az emberi tevékenység minden szféráját érintő forrongó változásai egyre gyakrabban dobják fel gyakorlatilag is a kérdést: mit tehet a költő? Szerintünk két alapvető dolgot kell megvalósítania. Mindenekelőtt költőnek kell maradnia. Ezen a téren azt a minőségi változást kell végrehajtania, hogy felelnie kell. „A költő nem jelel, / a költő kérdez”, érvel több helyen is Tőzsér és hozzá hasonlóan még sokan mások. Csakhogy úgy az ember, mint a nemzedékek és a társadalmak életében is az elemző korszak után jönnie kell egy érettebb, bölcsebb, szintetizálóbb korszaknak, amikor már a válaszok válnak fontosabbakká. Ügy tűnik, hogy Tóth is érzi ezt a szükséget és a maga dialektikájával így adja meg a választ: „A vagy B / Esetleg X” (Belső vándorlások). Konkrétabban: „két mozdulat között mindig / adott lesz egy jélbehagyott harmadik” (Kő és egek). Az első pillantásra úgy tűnhet, hogy a költő megkerüli a választ, hogy alibizmusba menekül, de nem így van. A valóság dialektikája bizony nem elégszik meg a kétértékű logikával (A vagy B). Az egyre integráltabb nyomtatott áramkörök, az egyre bonyolultabb folyamatokat stimuláló programok nem elégszenek meg az egyébként alapvetően fontos kétértékű logika algebrájával. Az áramkör „kapcsolva-megszakítva” lehetőségei mellett minden kétséget kizárva nemcsak lehetséges, de nem is elhanyagolható állapot a harmadik érték: a „nincs áram". Az igen vagy nem mellett tel esen létjogosult a nem tudom válasza. Vagy, mint a barkochbában, az is is. A költőnek tehát igaza van: két mozdulat között bizony mindig adott egy félbehagyott harmadik is. A költő másik feladata pedig: mint embernek állampolgárként is történnie kell. Fiataljainkkal kapcsolatban — a már említett ankét elé írt jegyzetében — Duba Gyula megnyugtatónak tartja a helyzetet. Szerinte az ankét: „dokumentálja a valóság, az élet sorskérdései iránt megnyilvánuló érdeklődésüket. Bizonyítja erősödő közösségi érzésüket is, irodalomszemléletük dialektikus tágulását a művész esztétikai öncélúsága és a közösség-központúság etikai meghatározóinak egymást kiegészítő szempontjai között”. Befejezésül még annyit, hogy az Odüsszeusz-ideált választva természetesen vállalni kell az Odüsszeusz-sors néhány buktatóját is. Mind Csallóköz konkrét, mind a szellem elvont világában. Mészáros László Ősbemutató a Tháliában (Lovicsek Béla: Alattunk a város, jelettünk az égj Pletykával élő házmesternek, unatkozó hölgyek csámcsognak nagy élvezettel a Szekeres Antaléhoz hasonló sorsokon. Amelyekhez hozzá lehet mesélni, amelyekből el lehet venni, kinek-kinek a szájíze szerint. Mindez, persze, mégnem lenne baj, nem rontaná le Lovicsek Béla új darabjának hitelét, hiszen azok a jellegzetesen mai arcok, helyzetek, sokszor felpanaszolt, fájdalmas emberi problémák, amelyeket a szerző színpadra próbált vinni, jelenünk valóságában is léteznek. Vagyis ismerősek, azaz: nyomban ellenőrizhetők is. Vagy mondjuk in