Irodalmi Szemle, 1976

1976/5 - HAGYOMÁNY - Fried István: Berzsenyi Dániel eszményei (A költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük)

Fried Ictván

Berzsenyi Dániel eszményei*

Vigasztalta volna-e Berzsenyi Dánielt, ha megtudja, miközben Kölcsey sok részletigazságot is tartalmazó bírálatát fogalmazta, a cseh időmértékes költészet lehetőségein töprengő ifjú Palacký éppen az ő versesivei érvel a hajlékonyabb cseh prozódia mellett? S tudta-e, hogy a szerb időmértékes verselés legnagyobb egyénisége, Lukiján Mušicki — Vitkovics közvetítésével — ismeri az ő költeményeit?

S ha tudta volna, elégtételt jelentett volna számára? Igaz, hogy csak hiányosan ismerte az akkor modernnek számító esztétikákat, s csak e fájó kritika után fogott hozzá a költészetelmélet alapos tanulmányozásához; önmagában is kételkedve, bizonytalanul, mégis megsejtve érezte, hogy ő már nem verselhet a Kazinczy megszabta korlátok között, őt bevált szabályok karámjába már nem terelheti semmilyen ítész. Mert ő már korábban megérezte: a régi, szilárdnak tetsző világ összeomlóban van, új erkölcsök, új erények és új eszmények vannak keletkezőben, most értette meg igazán, mindenkinél mélyebben, hogy a nemesi életmód, a birtokosi életforma mellett egy másik, emberibb, polgáriasultabb életvitel a korszerűbb. Kazinczy és Kölcsey is tudták ezt, csak épp az élmény versbe öntése nem sikerült nekik. Az önelégült, százados hagyományokra épült nemesi tudat válságát azonban Berzsenyi élte át belülről, mint ahogy e tudatnak őszintén és a legszentebb eszményeknek kijáró azonosulással tudott kifejezést adni. Nála sosem a puszta dicsekvés, a nagyhangú- ság, a pöffeszkedés hangjai szólaltak meg; eszménykeresése közben a legkézenfekvőbbre talált: a nemesi eszményekre, melyeket a katonás erények, az állhatatosság, a férfias szilárdság jellemeztek. Az értékek: „Mars, tudomány, hatalom”, másutt: „Szép a borostyán s győzödelemszekér, Szép a vitéznek sebhelye homlokán. Félis* A költő születésének 200. évfordulóját ünnepeljük.

hagyomány