Irodalmi Szemle, 1976
1976/5 - Tóth László: Levél Kedvesének ...
mondom, üljük körül, melegedjünk és énekeljünk! A polcokon a könyvek, az asztalon a tárgyak: pontos műszerek. A navigáció megbízható. A csikkekkel telt hamutartó fölemelkedik a BOLTOZATRA, s őrült holdként pörög odafönt! Olcsó vodkát iszom és arra gondolok, tudod, mindig arra gondolok, ha egyedül vagyok és olcsó vodkát iszom, hogy valami iszonyatosan megváltozott bennem. Régi rétekre, érzelmes estékre emlékezem még, könnyű szél fújt a kertek alatt, jaj, apám szeméből fújt a szél, sej, szép szeretőm szeméből fújt az a szél, haj, csontjaim üregéből fújt, hej, fújt az a szél, igaz, emlékezésem képei egyre homályosabbak már, de valami, tudom, gyötrődöm és élem, iszonyatosan MÄS lett! Hol vannak már a pille szoprán-színek? Az alt, csak az alt tónusai maradtak. A szemgolyó elfordul, lassan, jobbról balra, s később visszafele: végigjárja a szemhatárt. A háttér, egy kifeszltett, üres vászon, zzz-zzz-zzz, csöndesen izzik, füstölög liliom-szomorún, lángol, huú-huú-huú, istenesen! Alt-kék égbolt alján a nap, a hold, zuhanóban! Valahol hegedű sír, hijj-hijj-hijja, vijjog, átkozódik idebenn-odakünn, hó kereng! Itt is lehetnél. Akadna foglalatosság, akadna élet neked is. Ibolya-hétfő, szarka-kedd: akadnának ünnepnapok, színesek, pergők, kemények. Szerelem-csütörtök, eszterlánci péntek: MÁS-színekkel színesek, MÄS-pergéssel pergők, MÄS-keménységgel kemények! Sziklakőre sziklakő, ökölcsapásra ökölcsapás épül itt napről-napokra, s nem omolnak le a falak éjjelenként, nem omolnak le nappalonként. Fészkükből kihullott madarak kerengenek: borús az ég. Lassan e búvárharang-szobában is beborul már; rosszul-fűtött évezredem örökös albérlőjeként, ki tudja, mióta lakom itt. Persze, így természetes: az égbolt, fényes szögekkel kivert koporsó, olykor elúszik fölülünk. Mégse félj, drága Magdám, hisz mondom, a navigáció megbízható. A koponya boltíves mennyezete alatt, örökmécsesként, néhány hontalan csillag világot. De hontalan lennék-e valóban? Vajon nem hona-e a*z embernek egyetlen tenyér, egyetlen fölnevelő, termékeny öl is? Nem hona-e, mit
