Irodalmi Szemle, 1976
1976/4 - HAGYOMÁNY - Knězek, Libor: Peter Jilemnický önmagáról és az alkotásról
ben váltott valóra Garam menti krónika című regényében. A közvetlen részvevők elbeszéléseiből és a balogi tanító, Stefan Lehocký által összeállított gazdag dokumentumanyagból, valamint a szerző által a regényben ábrázolt színhelyeken tett látogatásokból olyan mű született, amely meggyőzően ábrázolja a háborús események lényegét. Jilemnický saját szavai szerint „a nép lelke szólalt meg itt .amely mindig szabadon akart és mostantól továbbra is szabadon akar élni.” (Községi krónika, Čierny Balog, 160. old.) A Krónika nagy olvasósiker lett. 1948-ban Állami díjjal jutalmazták és néhány éven belül lefordították minden európai szocialista ország nyelvére. Ámbár az utóbbi három évtizedben több tucat ilyen témájú prózai írás jelent meg, a könyv még évek távlatából Is tisztes helyet foglal el a szlovák szocialista irodalom legjobb alkotásai között. Fájdalom, ez volt Jilemnický utolsó regénye. A sajtóban — kiadása után — már csak elszórtan jelentek meg a szerző politikai kérdésekkel kapcsolatos cikkei. Az Iskolaügyi Megbízotti Hivatalból és az Ideiglenes Nemzetgyűlésből Belgrádba szólították a hivatalos kötelességek, ahol a Szláv Bizottságban dolgozott. 1947-ben meghalt első felesége. 1948-ban, második feleségével, Olgával Moszkvába utazott, ahol a Csehszlovák Nagykövetség kultúrattaséja lett. Ebből az időből néhány előadása maradt fenn kulturális hagyományainkról és népeinknek a szocialista országok oldalán a szocializmus felé tett útjáról. E munka közepén, 1949. május 19-én utolsót dobbant a szíve — azoknak az eszméknek valóra váltása közben, amelyekért egész életművével küzdött. Mi pedig ma, az író meg nem ért hetvenötödik születésnapján, tisztelettel és hálával emlékezünk hagyatékára.* ' A Csehszlovák Kultúra Peter Jilemnický születésének 75. évfordulójára irodalmi estet rendezett a budapesti Csehszlovák Klubban. Dr. Libor Knézek, a Szlovákiai Írók Szövetsége irodalmi osztályvezetője ezen az esten mondta el előadását.