Irodalmi Szemle, 1976

1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben

A probléma megoldása azonban nem ment olyan könnyen, ahogy azt a csehszlovák burzsoázia elképzelte. A magyar uralkodőosztály nem engedte át önként az államhatalmat a szlovák burzsoáziának. A magyar burzsoázia, a földbirtokosok és a hozzájuk hű bürokrácia még 1918 októberében sem ítélte meg reálisan a helyzetet, s úgy vélte, hogy sikerülhet megmenteniük, Jászi Oszkár és Károlyi föderációs elképzelései alapján, Magyarország területi integritását. A magyar hivatalnoki kar egy része az államfordulat után a csehszlovák burzsoázia felhívására sem akart a Csehszlovák Köztársaság számára dolgozni. Megtagadta a Csehszlovák Köztársaság elismerését, ahogyan például a nyitrai hivatalok is tették 1918 végén, s továbbra is a budapesti kormány és a Nemzeti Tanács utasításaihoz igazodtak. Az 1918 november elején megalakult nyitrai Nemzeti Tanács a budapesti Magyar Nemzeti Tanácsot ismerte el fölöttes szervének.

1918. november 2-án Nyitrán megjelenik az Országos Nemzeti Tanács fölhívása, amelyben bejelentik a Károlyi-kormány megalakulását: „... közlöm, hogy Károlyi Mihály elnöklete alatt október 31-én a népkormány megalakult, közlöm továbbá, hogy a fővárosban a közrend és közfegyelem minden tekintetben helyreállt. Nov. 2. Herceg sk. nyitrai rendőrkapitány.”1

A hivatalos szervek 1918. november 1-én kiáltvánnyal fordulnak a város lakosságához, amelyben bejelentik a városi nemzeti tanács megszervezését. Az előkészítő bizottság felhívja a lakosságot, hogy november 2-án 11 órakor a képviselőtestület rendkívüli nagygyűlést tart azon célból, hogy a lakossággal egyetemben a Magyar Nemzeti Tanácshoz csatlakozzék és a Nyitrai Nemzeti Tanácsot megalakítsa. A november 2-án kelt hirdetmény szövege pedig már a nemzeti tanács megalakulását jelenti be a város lakosságának. A Magyar Nemzeti Tanács Gyürky Ferencet nevezte ki a Nyitrai Nemzeti Tanács elnökévé, aki a népkormány képviseletében intézkedik.2

A Nyitrai Nemzeti Tanács november 2-1 jegyzőkönyve rögzítette a városi nemzeti tanács megalakulását. Megállapították a tanács hatáskörét és a végrehajtó szerveket. Három bizottságot hoztak létre:

1. közigazgatási,

2. közbiztonsági és

3. közellátási bizottságot; utólagos javaslat alapján létrehozták a munka- és panasz- bizottságot. A gyűlés jóváhagyta a felterjesztett bizottságok névsorát.3

A nyitrai szociáldemokrata szervezet is bejelentette csatlakozását a nemzeti tanácshoz: „Zohorák és Polcer István a szocialista párt megbízásából kérik Lehr elvtársukat a Nyitrai Nemzeti Tanács sorába felvenni...” „A nyitrai szociáldemokrata párt szervezete 1918. november 17-re tervezett gyűlésre meghívta a nemzeti tanács tagjait, hogy közösen álljanak az események élére” — írja Dukesz Jenő, a párt elnöke.4

A Nyitrai Nemzeti Tanács november 13-i jelentésében nyilvánosságra hozza, hogy csatlakozott a Magyar Nemezeti Tanácshoz: „Nyitra város Nemzeti Tanácsa a város közönsége ezreinek tomboló lelkesedése mellett a magyarság ezen rendíthetetlen végvárában csatlakozott a demokratikus köztársasághoz.”5 Felhívja a polgárokat, munkásokat, katonákat, hogy jelenjenek meg a népgyűlésen, amelyen a Budapesti Nemzeti Tanács felhívásáról és a jövendő államformáról döntenek. A kiáltvány szövegét 1918. november 12-én közli a Magyarság című lap. A felhívás csatlakozásra szólítja fel többek között a vidéki nemzeti tanácsokat. Hogy jogilag Is biztosítsák a csatlakozást, Nyitra megye területére kormánybiztos kiküldetését kérték Budapestről... „Nyitra város és Nyitra vármegye egész területén kormánybiztosnak haladéktalan kiküldését kéri: A személy megválasztását a Belügyminiszter úrra bízza."6 A Nemzeti Tanács november 13-i levelében Gyürky Ferenc polgármesterhelyettest javasolja kormány- biztosi állásra, aki ismeri a megyei viszonyokat.7

1 0. A. u,886/1919 sz. — Nyitrai járási levéltár

2 uo. 896/1919 sz.

3 uo.

4 uo. III. 12/1918.

5 uo. III. 13/1918.

6 uo. IV. 24/1918.

7 uo. III. 6/1918.