Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - LAPSZEMLE - Nagyné Bába Ildikó: Magyar néprajzi kutatás a szomszédos országokban
és Ausztriában című tanulmányában Filep Antal rövid áttekintést nyújt a kutatásokat megszervező Intézményekről az említett országokban. Csehszlovákiában szervezők, gyűjtők toborzásáról évek óta a CSEMADOK gondoskodott. A Nyitrai Tanárképző Főiskolán és a pozsonyi Komenský Egyetem Magyar nyelv- és irodalom Tanszékén is vannak szakemberek, akik a néprajzzal érintkező szakterületeken tevékenykednek. Szükséges megemlíteni a szlovák kutatók, intézmények magyar területen végzett gyűjtését. Ján Mjartan, a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének volt munkatársa rendszeres népi építkezési kutatásait a magyarlakta területen is végezte. Ugyancsak az Akadémia munkatársai vettek részt közös magyar—szlovák vizsgálatokon Tótkomlóson és a volt Gömör megye szlovákiai részén. A nem magyar nemzetiségű kutatók vizsgálatai a Szovjetunióban voltak a legszervezettebbek. A moszkvai Néprajzi Intézet munkatársai a Kárpátok Tisza völgyi részének feltárását végezték el. Az Ungvárott létesített szabadtéri néprajzi múzeum Kelet- Európa egyik legjelentősebb Ilyen Intézménye. Ide került magyar néprajzi anyagként egy magyar mezővárosi szabad parasztgazda portája, lakása, berendezéssel együtt. Az Ungvári Állami Egyetem nagy teret szentel a folklór népszerűsítésének, a magyar tanszék munkája pedig elősegíti a magyar és ukrán nyelvi érintkezések elemzését. Jelentős fejlődésen ment keresztül a magyar nyelvű irodalom, publicisztika is az utóbbi években. A Magyarországgal szomszédos országok közül Ausztriában él a legkevesebb magyar. Az itteni magyarság helyzetét, történeti fejlődését, nyelvi állapotát, anyagi, szellemi kultúráját jól megismerhette a szaktudomány Kovách Márton településtörténeti monográfiájából, Gaál Károly munkáiból és Imre Samu nyelvészeti munkáiból. Az anyagi kultúra néprajzi kutatásának helyzete a jugoszláviai magyarságnál című tanulmányában Égető Melinda áttekintést nyújt a múzeumszervezés fejlődéséről a fel- szabadulástól napjainkig. Az irányító szerep a Hungarológiai Intézet és az újvidéki egyetem Magyar Tanszékéé. Bár munkájuk főleg irodalomra, nyelvészetre és folklórra összpontosul, a nyelvjárásgyűjtésen, földrajzi névgyűjtésen keresztül kapcsolatba kerülnek az anyagi kultúra néprajzi kutatásával is. 1947 és 1949 között alakult a Vajdaság területén ma is működő múzeumok nagy része: az újvidéki Vajdaság Múzeum, a karlócai, a kikindai, a mitrovicai, a nagybecs- kereki, a pancsovai, a szabadkai, a verseci és a zentai múzeum. Közülük a Vajdasági Múzeum az, mely elsősorban a szlavónai magyarságtól gyűjt anyagot, a többi múzeum meghatározott gyűjtőterülettel rendelkezik: a körzetében élő valamennyi nemzetiség tárgyi kultúrája iránt érdeklődik. Külön említést érdemel a Zentai Múzeum, mely a vajdasági magyarság anyagi műveltségének kutatását, tárgyi emlékanyagának összegyűjtését, megőrzését és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztést tűzte ki célul. A szakemberhiányt a jugoszláv—magyar kulturális egyezmény keretében ideiglenesen úgy sikerült megoldani, hogy hosszabb-rövidebb ideig magyarországi szakemberek dolgoztak a múzeumban. A Vajdaságon kívüli múzeumok közül az Eszéki Múzeum rendelkezik jelentős magyar anyaggal, főként a Drávaszögből. A vajdasági múzeumok publikációs fóruma a Vajdasági Múzeumok Munkája című, kizárólag szerb nyelven közlő folyóirat. Ezen kívül a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményeiben, a két zentai füzetsorozatban (mindkettőben 19 füzet jelent meg), a Hídban, Üzenetben, valamint a napilapokban: a 7 Napban, Képes Újságban láthatnak napvilágot a tanulmányok. A múzeumok szakember-ellátottsága nem kielégítő. Pár éven belül javulni fog a helyzet, mert a Vajdaságból pillanatnyilag három egyetemi hallgató végzi tanulmányait az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékén. A néprajzi gyűjtőmunka a szakképzett etnográfusokon kívül az amatőr gyűjtők körében is nagy népszerűségnek örvend. Komoly kezdeményezések eredményeként több szép falugyűjtemény létezik, sajnos, nem megfelelő körülmények között. Az utóbbi időben egyre több lehetőség nyílik arra, hogy magyarországi szakemberek kutathassanak Jugoszlávia magyarlakta területein. A Néprajzi Atlasz anyagának gyűjtése során több szakemberünk végigjárta a magyarlakta falvakat. Kósa László, Juhász Antal, Gráfik Imre és a szerző pedig több hónapot dolgoztak a Zentai Múzeumban. Ezzel az együttes munkával fokozatosan pótolni lehet a több évtizedes elmaradást. Feldolgozta: Nagyné Bába Ildikó
