Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - HAGYOMÁNY - Dienes László levelei Fábry Zoltánhoz (befejező rész)
Mintaszerű kimutatásait, elszámolását köszönöm, mihelyt lesz pénzem a végleges elszámolás megejtésére, újra elővesszük őket. A vasúton beszéltünk a szlovenszkói népkönyvtárak megnyeréséről. Ezt az ügyet szeretném hogyha bizgatnánk. Azt kellene megtudni, hogy kitől, kiktől függ a rendelés, milyen párt árnyalathoz tartoznak, hogy azután én összeköttetéseket próbáljak szerezni oda. Talán Bartáéktól meg lehetne valamit tudni. S még egyre kérném. A Korunk kevéske jövedelmét kénytelen vagyok megpróbálni újságírással kiegészíteni. Erdélybe írok két lapba s szeretnék Szlovenszkóba is cikkeket elhelyezni. Talán a Berlinből érkező cikkeket szívesen látják. Kérdem a Reggel mellett mily lapokról lehetne még szó? S kihez forduljak a Reggelnél? Lehet írni a Prágai Magyar Hírlapba? Nem kompromittáló az Szlovenszkóban a haladó magyarság szemében? S ez esetben kihez kellene vagy volna jó ott fordulni? Mit szokás fizetni külföldi cikkekért, mit kérhetnék? Kérem, adjon ezekre mielőbb választ. Az Ehrenburg cikk csak szeptemberben jöhet. Várom háborús regény cikkét. Közben Nádass József beküldött egy cikket Sándor Imre regényéről. Elismerő. Nem tudom, nem ön akart-e erről írni? Ha igen, Öné az elsőbbség. Ezt megírtam Nádassnak is már. De kérem írja meg, hogy Ön akar-e írni vagy hozhatom Nádass cikkét. Mielőbb várom levelét. Igen, mégis voltam egy napig a Tátrában a gyerekkel, Tátrafüreden. Szörnyű drága. Még márkában is. Szeretettel köszönti Dienes László 30. Berlin—Schlachtensee, 928. 10. 6. Kedves Fábry Zoltán, hogy soká nem írtam, annak oka az, hogy nagy válságon megyek át a Korunkkal, s ez minden energiám elemésztette. Mióta eljöttem mégis baj van az adminisztrációval: anyagilag a lap mindig lejjebb csúszik, nem bírják inkasszálni a pénzeket, úgy hogy én egy fél év óta egy krajcárt sem láttam Kvárról. S ezt már nem bírom tovább anyagilag. Mert bár a feleségemnek jó fizetése van, amelyből éppen ki lehetne jönni, mégis az új berendezkedés annyi terhet rótt ránk. hogy ha én legalább pár órás munkát nem keresek, összeomlik a budgetünk. Írtam kvári jó barátaimnak, hogy vizsgálják meg a lap gazdasági helyzetét, s adjanak tanácsot. Ehhez képest határozok azután. Mivel jelenleg nincs semmi pénzünk, megkérem, írja meg, hogy mennyi van a Szlovák Bankban, s lásson neki erőteljes inkasszálási akciónak. Összeállítottam az ön követelését is. 1927. jan. 1.—1928. okt. 5-ig bezárólag a regényfordításért (oldalanként 100 leit — 20 Kč-t számítva és cikkekért jár önnek 23.325 lei. Erre kapott 1927. II. 15. Simándy útján 2000 (400 Kč), VIII. 9. (Mezőgazd. Bank) 2500 (500 Kč), X. 30-án 250 (500) 1928. 4. 5. (Szlovák Bank) 7000 (1400), VI. 16. (Szlovák Bank) 10.000 (2000), azaz összesen 22.000 leit. Marad tehát még 1325 lei tiszteletdíj követelése (ha ugyan helyesek az adataim, mivel a Bank névszerinti kimutatása nincs nálam. Az adminisztrációs munkáért szeretnék Önnek legalább 1000 koronát tiszteletdíjképp fizetni. Hogy hogyan fogom kihozni, még nem tudom. Kérem, hogy nyomja az előfizetőket, hogy enyhítsünk egy kicsit a helyzeten. Ha tudná, menynyire restellem, hogy már egész csomó tiszteletdíjtartozásom van, amelyre egyelőre nincs pénzem. A Neues Bücherschuból egy másik novellát vettem ki, a Becher novellát is gondoltam, de féltem, hogy túl erős. Barta cikke most jön, a többi lejött, amint látta. Borítólapot rajzolt nekem Kassák. Kérdés, fel tudom-e még használni. Egri Viktor akar írni Sebesi verseskötetéről, amelyet nagyon jónak tart. Önhöz utasítottam az ügyben. Mi lett a sajtóperéből? Szóval bajok vannak, s kérdésessé lett a lap léte. Pedig fájna feladni, három évi kemény munkám van benne. Szeretettel köszönti Dienes László Persze, ne szóljon senkinek a dologról. (Kézírás, 2 db. 15X23 cm papíron)