Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Gyönyör József: Nemzetiség és anyanyelv
Szlovákia magyar nemzetiségű lakossága az 1970. évi adatok szerint 3099 községben és városban él, zöme azonban 13 déli járás és 2 nagyváros területén összpontosul. Létszáma és arányszáma az egyes járásokban és nagyvárosokban ilyképp alakult: 1- 9,9 % Kassa (Košice) 5 816 4,0 O/o Bratislava 16 038 5,2 % Bratislava-vidék 10 421 7,7 % Nyitra (Nitra) 16 631 8,6 % 10-19,9 % Kassa-vidék (Košice-vidiek) 13 787 13,7 % 20-29,9 % Losonc (Lučenec) 22 762 24,1 % Rozsnyó (Rožňava) 23 018 28,0 % 30■39,9 % Nagykürtös (Veľký Krtíš) 15 706 35,1 % Léva (Levice) 42 934 35,7 % 40-49,9 % Tőketerebes (Trebišov) 46 298 40,9 % Érsekújvár (Nové Zámky) 62 959 42,2 % Galánta (Galanta) 62 568 46,6 % Rimaszombat (Rimavská Sobota) 47 310 48,4 % 70-79,9 % Komárom (Komárno) 77 277 72,4 % 80-89,9 % Dunaszerdahely (Dunajská Streda) 84 143 89,0 % A fenti járásokban 547 668 magyar nemzetiségű személynek, a szlovákiai magyarság 99,2 százalékának volt a népszámlálás időpontjában állandó lakóhelye. Az 1970. év decemberében egész Szlovákia területén 534 olyan község és város létezett, melyben a magyar nemzetiségű lakosság arányszáma meghaladta a 10 százalékot, és együttesen 544 községben és városban élt több mint 100 magyar nemzetiségű személy. Azoknak a községeknek és városoknak a száma pedig, melyekben a magyarság a helyi lakosságnak több mint a felét képezte, 442 volt. Bennük lakott a szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság 83 százaléka. Két harmadának viszont olyan községekben és városokban volt állandó lakóhelye, szám szerint 352-ben, melyekben a helyi lakosság 70 százalékos részarányát és 286 községben pedig 80—100 százalékát alkotta.3 Az 1961^évi népszámlálás eredményéhez viszonyítva a magyar nemzetiségű lakosság [szapórulatalcsupán két járásban emelkedett a szlovákiai átlag fölé: a dunaszerda- helyiben 10,5 és a tőketerebesiben 8,9 százalékkal. A galántai járásban 8,1 százalékkal megközelítette ugyan a 8,7 százalékos átlagot, a többiekben azonban eléggé mérsékelt növekedésről vallanak a statisztikai számadatok. így a losonciban 6,9; a komáromiban 5,9; a rozsnyóiban 5,2; az érsekújváriban 5,1 és a Kassa-vidékiben pedig 4,9 százalékos emelkedést észlelhetünk. Ezzel kapcsolatban feltétlenül meg kell jegyezni, hogy maga a népszaporulat az egyes járások esetében csupán jelentéktelen lélekszámot takar, éspedig a rimaszombatiban 967, a Kassa-vidékiben 650, a lévaiban 432 és a nagykür- tösiben pedig mindössze 146 személyt. Mindent egybe vetve arra a következtetésre juthatunk, hogy a magyar népesség szaporulata nagyon kevés a rimaszombati járásban, csak 2,1 százalékos, majd a lévaiban és a nagykürtösiben, ahol alig haladja meg az 1 százalékot, illetve csak a 0,9 százalékot éri el, sőt a nyitraiban már némi apadás észlelhető, hisz a magyar nemzetiségű lakosság lélekszáma 3,6 százalékkal az 1961. évi szint alá süllyedt. Amint látjuk, a magyarság növekedésének számadatai járási tagolásban széles skálában helyezkednek el. Ez arról tanúskodik, hogy a népességfejlődés területi képe is túlságosan nagy eltéréseket tükröz az említett 13 járásban. Egyébként összehasonlítva a magyar népesség szlovákiai számának alakulását az utóbbi három népszámlálás adataival ez a kép tárul elénk: 1950 354 532 10,3 % 1961 518 782 12,4 % 1970 552 006 12,2 %
