Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Kissling Eleonóra: Társadalmi mozgalmak a XX. század elején Nyitrán
Kezdetien körülbelül 40—50 munkást alkalmazott. Terményeinek ]ő felvevő piaca volt Ausztriában és Németországban, így a XX. század első éveitől kezdve a foglalkoztatott munkások száma egyre emelkedett. Egy svájci tőkés külön malátagyártó üzemet alapított, ahol körülbelül 30 dolgozó kapott állandó munkát. A század első éveiben országszerte híressé vált a nyitrai gépgyár [„Verő Sándor gazdasági gépgyár, vas és ércöntőde”). 50—60 munkással működött. 1898-ban megalakult Majsovics István cukorgyára, amely már a század elején idényben 50—60, az év további szakaszában pedig 20—25 munkást foglalkoztatott. Jelentős szerepet töltött be Nyitra ipari életében a nagy termelékenységű téglagyár, amely évenként körülbelül 3 millió téglát készített. Alkalmazott munkásainak száma 50—60 között mozgott. 1903-ban a régi kórház épületét keményítőüzemmé alakították át. Ez az üzem a bécsi keményítőgyár fióküzemeként kezdte meg működését, s mivel a bécsi cég már kiépített piacokkal rendelkezett, a nyitrai fiókvállalat kezdettől fogva sikeresen kapcsolódott be a termelésbe. (Naponta 1000 kg keményítőt készített.) Már az első években 80 munkást alkalmazott.5 Igen nagy számú munkást foglalkoztatott a terméskő- és kavicstermelő cég. Állandó útépítés révén kora tavasztól késő őszig körülbelül 4—500 munkást dolgoztatott. A most felsoroltak csupán a nagyobb üzemek. Működött még Nyitrán konzervgyár, gyermekkocsi- és kosárfonógyár, sajtgyár, szalámigyár, festékgyártó üzem, szivarka- hüvelygyár és még számos, aránylag kevesebb munkást alkalmazó ipari vállalat.6 A város nagyszámú kisiparosainak műhelyében dolgozó alkalmazottak száma is jelentős volt. Az ipari üzemek egyre szaporodtak, amihez hozzájárult többek között az is, hogy a város különböző kedvezményekben részesítette az új üzemek alapítóit, illetve tulajdonosait. (Például 8—10 éven keresztül nem fizettek sem útadót, sem pedig községi pótadót.)7 Az ipari dolgozók szociális helyzete Nyitrán A század eleji munkásság szociális helyzete az ellentmondásokkal teli imperializmus; következményeként országszerte rendkívül kedvezőtlen volt. Kötelező beteg-, balesetés rokkantbiztosítás nem járta, a munkaidő viszont korlátlan volt. A munkaidőt az 1884. évi törvény szabályozta, megengedve a 16 órás munkanapot. A vasárnapi munkaszünetet csak 1890-ben iktatták törvénybe, akkor is olyan formában, hogy ezer módot nyújtott a kijátszásra.8 A munkaidő az egész országban általában 11—14 óra között mozgott. Csupán a legnagyobb üzemekben, ahol a munkásszervezkedések már erősebbek voltak, tudták a munkások kiharcolni a 10 órás munkaidőt. Ezekben az években — ahogy erről a későbbiekben szó lesz — a nyitrai munkások szakszervezetei még nem voltak annyira kiépültek és erősek, hogy a 10 órás munkaidőért sikerrel vehették volna föl a harcot. Általában a termelés fontossága és a munkaerőkínálat milyensége szabta meg az egyes üzemekben a munkanap hosszát. A század eleji nyitrai sajtó a város ipari munkásainak munkaidejét 11—12 órában jelzi.9 A nagybirtoknak és nagytőkének már az előzőkben említett szoros gazdasági kapcsolata megszilárdította a nagybirtok pozícióját, már csak azzal Is, hogy például az állam részéről történő iparfejlesztésre szánt milliók nagy része a nagybirtokosok kezébe vándorolt, szeszfőzdék, malmok stb. kiépítésére. A hiba azonban az volt, hogy a fejlesztésre szánt összeg a földbirtokos kezében nagyon sokszor megcsappant, vagy éppen elkallódott, még mielőtt a gyár fejlesztése megtörtént volna. így a dolgozók munkaalkalma továbbra is szűkös volt, és a parasztság proletarizálódásának meggyorsulása idején nagyszámú munkaerőfelesleg keletkezett. A bőséges munkaerőkínálat azután lehetőséget nyújtott a tőkéseknek arra, hogy aránylag magas termelési költségeiket a munkabérek rendkívüli leszorításával csökkentsék (a magyarországi munkások átlagkeresete a fejlettebb kapitalista országok munkásai keresetének csupán felét, illetve kétharmadát tette ki). Országos viszonylatban a bérek alakulása 1903-ban (megközelítő pontossággal), a heti jövedelmet véve alapul, ilyen képet mutatott:
