Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - HAZAI TÜKÖR - Nyitra és vidéke - Szeberényi Zoltán: A „Híd — szlovákiai magyar irodalmi társulat”
A „Híd”-dal foglalkozó irodalom általában 19 könyvet tulajdonít e kiadói vállalko^ zásnak. Az első kiadvány — a Nyitrai Írók Könyve — azonban még nem a Híd-gondo- lat jegyében született, mint ahogy azt márt fentebb kifejtettük. A vállalkozás kiszélesítése és célkitűzései csupán az említett antológia átütő sikere után ötlöttek fel. Mivel azonban ez a kötet közvetlen megelőzője és felidézője volt a kiadói vállalkozásnak, szerkesztői utólag besorolták a Híd kiadványai közé. Ilyen értelemben ír Már- tonvölgyi László, a mozgalom egyik alapító tagja is. A könnyebb áttekinthetőség érdekében mi is oda soroljuk.13 A „Nyitrai írók könyve” Negyven évvel ezelőtt, 1935. március 16-án hagyta el a nyomdát, s szinte napok alatt elfogyott. Sikerét korántsem művészi kvalitásainak köszönhette, inkább a nyitrai és Nyitra környéki magyarság erős lokálpotriotizmusának. Az a körülmény is fokozta — természetesen — az érdeklődést, hogy kevés hasonló jellegű kiadvány jelent meg Szlovákiában magyar nyelven. Az antológia szokatlanul széles és általában pozitív sajtóvisszhangra talált.14 Ennek okait főként azokban a sajátos, a burzsoá köztársaság magyar kisebbségének kulturális-politikai életére jellemző problémákban kell keresnünk, melyeket fentebb érintettünk. Az ismertetők, recenzensek általában a kezdeményezés helyességét emelték ki, s igen elnézően viseltettek a könyv művészi színvonalával szemben, Győry Dezső is ezt emelte ki: . a könyv kiadása a mai mostoha körülmények között értékes tett volt, amelyért... íróit és kiadóit dicséret illeti meg.”15 Számos szlovák lap is reagált a nyitrai kezdeményezésre, főként a kulturális kapcsolatok feltárásának és szorgalmazásának szándékát, a szlovák—magyar közeledés támogatás emelve ki.16 A legjellemzőbb sorok azonban az egyik helybeli lapban láttak napvilágot, melyek egyúttal a többi „elismerő” kritika alapvető indító okát is megsejtetik: „Szívvel kell olvasni a nyiU rai magyar írók könyvét... A kollektív nyitrai lélek e megnyilatkozásától senki se várja új, tündöklő tehetségek diadalmas jelrobogását... az érdekes és megható benne, hogy vannak és írnak .. ,”17 A sok jóindulatú, biztató írás mellett — természetesen — akadt néhány objektlven bíráló, sőt elmarasztaló ismertetés is. Különösen Vájlok Sándor bírálata volt kíméletlen, viszont sok helyes meglátást és ítéletet is tartalmazott. írásának hangnemét hűen felidézhetik az alábbbl sorok: „Csak amolyan irodalmi vendégszereplések, telve elcsépelt hangulat-romantikával, üres, szellemtelen kérödzéssel... A versek meddők, az őket felváltó novellák még könnyebbek, az igazi irodalmi problémának és tehetségnek a legkisebb nyoma sincs... csak olyan uram-bátyám írás az egész.”16 Bár a kez13 A Híd fennállásának egy évtizede alatt (1934—1944) a következő műveket jelentette meg: 1. Nyitrai írók Könyve. Risnyovszky János könyvnyomdája, Nyitra, 1935. 200 1. 2. Hevessy Sári: Sárbilincsben. Risnyovszky János könyvnyomdája, Nitra, 1936. 40 1. 3. Ethey Gyula: A Zobor-vidék múltjából. Risnyovszky János Könyvnyomdája, Nitra, 1936, 88 1. 1936, 88 1. 4. Szlovenszkói magyar írók antológiája, I—IV. kötet. Lőwy Antal és fiai könyvnyomdája, Nitra, 1936—37. Kb. 1000 1. 5. Mártonvölgyi László: Zarándokúton a Kárpátok alatt. Lőwy Antal és liai könyvnyomdája, Nitra, 1940. 200 1. 6. Mártonvöltyi László: Emlékek földjén. Lőwy Antal és fiai könyvnyomdája, Nitra, 1941. 200 1. 7. Magyar Album, I—X. kötet. Löwy Antal és könyvnyomdája (megjelölés nélkül), Nitra, 1942/43. Kb. 1000 1. A felsoroltakon kívül szerepelt a könyvkiadó tervében Fécsi jenő dr. háborús elbeszélései, de ennek megjelenésére anyagi okokból nem kerülhetett sor. 14 Mártonvölgyi László szerint mintegy száz kritika, illetve ismertetés jelent meg a Nyitrai Írók Könyvéről (vö: Nyitramegyei Szemle 1935. V. 19-én) 15 Magyar Ojság 1935. IV. 2-án 16 A legjelentősebbek: Slovenské listy 1935. IV. 6; Völa ludu 1935. 1935. IV. 28.; Slovenské politika 1935. IV. 10.; Nitrianske noviny 1935, III. 30. stb. 1? Nyitravármegye 1935. XII. 14. 18 Magyar Minerva 1935. 4. szám.
