Irodalmi Szemle, 1976

1976/10 - A JÖVŐ VALÓSÁGA - Mészáros László: A jövő valósága — I.

Spiegel — 1975/21, in: Valóság — 1975/8.). Tizenkét különböző szakterületen tanuló nyugatnémet diák felhatalmazást kapott arra, hogy Tanaföldön, egy elmaradott afrikai területen, a létminimum határán élő tupi és maró törzsek életkörülményeit megjavítsa. A fiatalok munkához láttak, de az öntözőberendezések, az erdőirtás, a mezőgazdaság gépesítése és a születésszabályozás kezdeti eredményei valóságos katasztrófába torkolltak. Az történt ugyanis, hogy a segélynyújtók minden intelligenciájuk ellenére sem voltak képesek szálakra bontani a kölcsönös összefüggések sűrű szövevényét, így az ültetvényeken kárt okozó majmok megtizedelésével például elszaporodtak a leopárdok és rátörtek a szarvasmarhagulyákra és juhnyájakra. Az orvosi ellátás következtében exponenciálisan megnőtt a lakosság száma, ami túlnépesedéshez, ellátási nehézségekhez és ismét az éhínség által előidézett nagy halálozási arányszámhoz vezetett. Mindez szerencsére csak „papíron” következett be, mert a kísérletet egy számítógéppel megvalósított modellel folytatták le. A kísérlet tanulságai mégis vitathatatlanok. A valóságban gyakran megtörténik, hogy az elmaradott területek fejlesztésére szolgáló tervezetek nemcsak kudarccal végződnek, hanem a kívánt eredménynek éppen az ellenkezőjéhez vezetnek. Mindenütt Tanaföld van... A kísérlet arra int, hogy a mai válságok a múlt hibás gondolkodásából erednek.

3. 5. A globális következmények elemzésének a hangsúlyozása természetesen nem más, mint a dialektika megbecsülése. A világ anyagi egységéből kifolyólag a természet mindig visszaüt — és a leggyakrabban bizony fonákkal. Valamit valamiért! A meghosz- szabbodott élettartammal szemben ott áll az öregek, vagy a túlnépesedés problémája. A tudományos és műszaki fejlettség ellenpontja a nukleáris és biológiai tömegpusztítás lehetősége. A távközlés és a közlekedés fejlődése az információözönhöz, valamint a levegő és a föld megfertőzéséhez vezetett. És így tovább. Az egyes embernek elsősorban azt kell tudatosítania, hogy az idő által determinált. A társadalmaknak, az emberiségnek pedig azt, hogy Föld-űrhajónk zárt világ — mindaddig, míg nem tudunk kilépni a Naprendszeren túlra —, s így csak véges játszmákra ad lehetőséget.

4. A tudomány jövője

4. 1. Mintegy fél millió évvel ezelőtt a tűz használatba vétele minden bizonnyal forradalmi változás volt az ősember életében. Egy természeti lény kilépett a természetből. A változásnak kétféle következménye volt: a lángok melegítettek, bevilágították az éjszakákat, elijesztették a vadállatokat, lehetővé tették a sütést-főzést, de a fellobbanó tűz serkentően hatott az ember agyára is. A tűz birtokában az ember hatalmas fizikai és kémiai változások fölött letit úrrá. Kezdetleges formájában fejlődésnek indult az emberi együttműködés és a kommunikáció is. Megszületett a vadászó ember. Ha tovább indulunk, a következő forradalmi változás a földművelésre való áttérés volt. Gordon Childe ezt tartja az első igazi forradalomnak az ember emberré válásában: „Az első forradalommal, mely az emberi gazdaságot átalakította, az ember uralmat nyert élelemellátása fölött. Kezdett növényeket ültetni, földet művelni és ehető füveket, gyökereket és gyümölcshozó fákat kiválogatás útján nemesíteni. Sikerült megszelídítenie és szilárdan magához szoktatnia bizonyos állatfajtákat, mert cserében takarmányt, védelmet és előrelátó gondoskodást nyújtott nekik”. Az első forradalomhoz szorosan kapcsolódik még a fazekasmesterség és a textilipar első nyomainak a megjelenése. Később egyre gyarapodnak a tapasztalatok. Az i. e. 6000 és 3000 év között az ember megtanulta munkára fogni az ökröt és a szelek erejét, feltalálta az ekét, a kocsit, a vitorlás hajót és a rézércek olvasztásának folyamatát. Megkezdi a szoláris naptárak kidolgozását, kezdetét veszi a városforradalom, ötezer évvel ezelőtt Egyiptomban, Mezopotániá- ban és az Indus-völgyében már nem egyszerű földművesközösségek élnek, hanem erős államok: különféle osztályokkal, papokkal, fejedelmekkel és hivatalnokokkal, szakosított mesteremberekkel, hivatásos katonákkal és a munkások hadseregével, Ilyen fejlődési fokon már elengedhetetlenné vált az irányítás. A tapasztalatok és ismeretek átadására a szóbeli közlés elégtelennek bizonyult, mert az egyén és a törzs életét és érdekét meghaladó tények rözítésére volt szükség. Childe ötletes megfogalmazásában: a: zsebkendőre kötött csomó már nem segített. Megszülettek a jelek, a képek, a betűk, az agyagtábla és a_|>apirusz. Elkezdődött az emberi tudás forradalma. Egy civilizáció