Irodalmi Szemle, 1975
1975/10 - Vígh Károly: Dr. Herz Sándor születésének centenáriuma
Vígh Károly Dr. Herz Sándor születésének centenáriuma Életútja összeforrott a magyar, a csehszlovák és a szovjet kommunista párt harcaival. A magyar kommunista mozgalom úttörői közé tartozott, és ott találjuk a Csehszlovák Kommunista Párt alapítói között is. A magyar párt olyan ismert harcosai vallják tanító- mesterüknek és tisztelegnek példás emléke előtt, mint Nógrádi Sándor, a Safrankő- házaspár, Illés Béla, Szabó—Számuly János és mások. Nemcsak kommunisták, hanem az észak-nógrádi tájakról országos hírűvé vált haladó szellemű írók: a szomszéd Gö- mör Losoncot is megjárt poétája, Győry Dezső, az irodalomtudós Komlós Aladár, az író-publicista Simándy Pál is a legnagyobb tisztelet hangján írnak visszaemlékezéseikben arról a szellemi befolyásról, amit Herz Sándor rájuk gyakorolt. Ki volt ez a kisvárosi orvos, aki jelentős szerepet játszott abban, hogy Losonc Csehszlovákia „második Kladnója” lett, és lakása illegális hajlékul szolgálhatott a Kun Béla vezetésével 1928-ban összeült kommunista bányászkonferencia résztvevőinek? 1. A pályakezdéstől az első világháborúig A régi Magyarország Gömör megyéjében született, Dobsinán, 1875. december S-én, ahol apja néptanító volt. Középiskolai tanulmányait Késmárkon végzi és már gimnazista éveiben számos tanújelét adja forradalmi gondolkodásának, korán szabadgondolkodóvá, ateistává válik. Budapesten 1899. május 27-én szerez általános orvosi diplomát, és eleinte családi okokból a fővárosban folytat fogorvosi gyakorlatot. Már három gyermek atyja, amikor 1902-ben vasúti orvosként családjával együtt Losoncra költözik. Ebben a fejlődő Nógrád megyei ipari és kereskedő városban nemcsak a vasúti dolgozók nehéz életét ismeri meg, hanem a város és környéke gyáraiban kizsákmányolt ipari proletariátusét, valamint a nógrádi falvak nincstelen parasztjainak gondját-baját is. A város és környékének munkásai, parasztjai közül is sokan keresik fel fogorvosi rendelőjét. Ű az egyedüli fogorvos a városban! A csekély vasúti orvosi fizetés mellett a jól jövedelmező fogorvosi gyakorlat alapozza meg losonci egzisztenciáját és teszi lehetővé a fiatal Herz doktor számára, hogy ne csak szellemi vezetője legyen a kétkezi dolgozóknak, hanem ingyenes kezeléssel, sőt gyakran anyagilag is segítsen a rászorulókon. Bár Losoncot 1849-ben a cári orosz csapatok elpusztították, fölgyújtották, mégis: alkalmas fekvése, kedvező gazdaságföldrajzi adottságai hozzásegítették ahhoz, hogy fejlett Iparral rendelkező kereskedő várossá váljak. Modern várossá fejlődését a közeli salgótarjáni szénmedence, északról a breznói vasművek, továbbá a nemzetközi vonalak részét képező jó vasúti összeköttetése tette lehetővé. Ezeknek az adottságoknak köszönhette, hogy a két zománcedénygyárban, a Mezőgazdasági Gépgyárban, a gácsi és apátfalusi posztógyárban és számos kisebb üzemben (szeszgyárak, tégla-, és kályhagyár, faipari üzemek, gőzmalom stb.) az első világháború küszöbén már több mint 4000 munkás dolgozott. Ugyanakkor a századforduló ellentmondásosságára jellemző, hogy a megyéből 1880 és 1910 között hivatalosan is 7071 személy vándorolt ki Amerikába.
