Irodalmi Szemle, 1975

1975/1 - FIGYELŐ - Bozsaky Katalin: Új könyvek a magyarországi szlovákok néprajzáról

Az együttélés konkrét hatása azoknál a jelenségeknél érezhető, amikor a szlovákság magával hozott népdalai és balladái hőseinek helyét, nevét a magyar betyárvilág egy-egy jelentős egyénisége foglalja el. Ugyancsak a magyar környezet hatása a szlovák szövegekben gyakran előforduló magyar kifejezések megléte. A népdalok esetében egy-egy elfelejtett szó helyettesítéseként találkozunk e jelenséggel. A prózai anyag kötetlenebb volta miatt tágabb lehetőségeket biztosít az ilyen jellegű „variálásra”. A hiedelemmondákban, mesékben és egyéb prózai alkotásokban a magyar kifejezések alkalmazása azt bizonyítja, hogy ezeket a fogalmakat már csak magyar nyelven ismerik.

A hat község lakossága túlnyomórészt a közép- és nyugatszlovákia' nyelvjárást beszéli. A kötet értékpt növeli, hogy szerzője a szövegeket eredeti állapotukban, a nyelvjárásnak megfelelően közli. Elismerésre méltó vállalkozására árnyékot vet azonban, hogy a népdalok sorába műdalok is bekerültek, minek következtében nem a klasszikus értelemben felfogott szlovák népdalkincset reprezentálja a gyűjtemény, csupán az Esztergom környéki szlovákság jelenlegi zenei tudását tárja elénk.

A szlovák és magyar nyelvű bevezetőből rövid tájékoztatást kapunk a könyv tartalmáról, az Esztergom környéki hat község történelmi múltjáról. A kötetet az adatközlők névsora zárja.

Ugyancsak a szlovákság körében végzett kutatómunkát Krupa András. Nagyfokú igényességgel írt könyve, a Hiedelmek, varázslók, boszorkányok a Békés és Csongrád megyei szlovákság hiedelemvilágát mutatja be nagyon szemléletesen.

A szerzőnek alapos ismeretei vannak az alföldi szlovákságról, amit nemcsak a tárgyalt mű igazol, hanem egy korábban megjelent műve is (Jeles napok a Békéscsabán és a környékén élő szlovákoknál). A két könyv tulajdonképpen egységet alkot, mert a Jeles napok kötetben az ünnepi szokásokon kívül értékes és nagymennyiségű jeles napokhoz fűződő hiedelemanyagot is találunk. A most megjelent mű a dél-alföldi szlovákság hiedelemvilágának azon elemeit teszi közzé, amelyek nem kapcsolódnak a naptári ünnepekhez.

Egy nép hiedelemrendszerének létrejöttében, alakulásában ,számos tényező hatását figyelembe kell venni. A délalföldi szlovákság csoportjainak esetében megtöbbszöröződnek ezek a tényezők, ami több okra vezethető vissza. Mindenekelőtt a közel két évszázados hatalmas levándorlást kell megemlítenünk.

Hiedelmeik alapját az az anyagréteg képviseli, melyet az egykori telepesek hoztak magukkal. Ezek zömmel Közép- Szlovákiából, de különböző helységekből érkeztek. így az alapnak tekinthető eredeti anyag sem egységes.

A bevándorlás után a hiedelemvilág a telepítési mozgalom következtében formálódik, változik. Az első mozgások a

18. század végén, 19. század elején figyelhetők meg. Ebben az időben úrbéri kötelezettségeik teljesítése végett hagyják el a szlovákok a megye határát. A

19. századi kapitalizálödás indítja meg a magyarországi munkaerővándorlást. Ez alól az itteni szlovákság sem kivétel. Az ország különböző pontjaira jutnak így el, s más nemzetiségekkel (például románokkal) is kapcsolatha kerülnek, ami hatással volt az' egyes hiedelmek módosítására, illetve újak átvételére. Természetesen az ilyen alkalmak nem egyoldalú, hanem kölcsönös hatást eredményeztek.

Az alföldi szlovákság hiedelemrendszerének' sokrétűségét az életmód is segítette. Az az életmód, melyet mindenekelőtt a gazdálkodás alakulása, változása befolyásolt. Békéscsaba még a 20. század közepén is jellegzetesen tanyás város. Statisztikai adatok tanúsága szerint a 30-as években a lakosság 25 százaléka él tanyán. Mindez biztosította, hogy néhány hiedelem gyakorlása egészen a mai napig megőrződött.

Krupa jól áttekinthető rendszerezésében az ember központi helyet foglal el. Közéje csoportosítja a különböző területek minden olyan hiedelmét, melyeknek irracionális jellegük van. A legtöbb hiedelmi szokás és gyakorlat az emberi élet nagy eseményeihez fűződik: a születés, szerelem, házasság, betegség, halál ténye mind megmozgatta a nép képzeletét. A halotthoz kapcsolódó szokások és hiedelmek nagy része ma is aktív. Kevesebb az ember közvetlen környezetéhez fűződő hiedelmek száma, s hasonlóképpen az állat- és növényvilággal kapcsolatosaké is. Racionálisabbak