Irodalmi Szemle, 1975

1975/1 - FIGYELŐ - Bozsaky Katalin: Új könyvek a magyarországi szlovákok néprajzáról

a természettel s az időjárással kapcso­latos jóslások. A hiedelmi szokások, jóslások rangja, súlya — néhány kivétellel — megválto­zott. Sok esetben nem hisznek már a cselekmény, varázslat hatásában, csak a hagyománytisztelet, megszokás diktál­ja végrehajtásukat. A forma él tovább, tartalom nélkül. Krupa bevezetőjében áttekintést és kri­tikát ad a Békéscsabára és környékére vonatkozó forrásanyagról. Figyelemmel kíséri a hiedelmek életének változását. A változás — az írásos források hiányá­ban — csak a századfordulótól követ­hető nyomon. Ez az időszak szinte a legkedvezőtlenebb a hiedelmek számára, de nem jelenti egyértelmű eltűnésü­ket. Bizonyos hullámzás figyelhető meg a hiedelmi, illetve babonás gondolkodás­ban. Legtovább azok az ismeretek raktá­rozódnak, melyek nem igénylik a kö­zösségi megnyilvánulást. Vizsgálja a szerző azt a tényt is, hogy kik a hiedelmek végrehajtói. Az össze­gyűjtött babonák és hiedelmi szokások a Békéscsaba környéki szlovákság­nak egy bizonyos rétegét s annak is csak bizonyos csoportjait jellemzik. A csoportokon belül is inkább az idősebb korosztály s elsősorban az asszonyok őrizték meg hiedelmi rendszerük legtöbb elemét. Jelentős mennyiségű — az adatközlők által elmondott — szlovák nyelvű szö­vegbetét teszi hitelesebbé Krupa András könyvét. A függelékben szlovák és ma­gyar nyelven közölt hiedelemmondákat és népdalokat találunk. Külön említést ér­demel a precíz, jól használható biblio­gráfia. A gyűjteményt szlovák és német nyelvű összefoglaló zárja. Elismerés illeti a kiadókat, hogy se­gítették e munkák megjelenését, melye­ket egyaránt haszonnal forgathatnak a szlovák és magyar etnográfusok és az olvasóközönség is. Bozsaky Katalin Nágel Gyula: Ersekújvári táj (olaj, 1966)

Next

/
Thumbnails
Contents