Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - FIGYELŐ - Bozsaky Katalin: Új könyvek a magyarországi szlovákok néprajzáról
megálmodta, hanem .csendben, egyedül, türelemmel. A Valahol a második emeleten nemzetközi hírnevet szerzett filmszínésze Moszkvában is a saját falujával, saját magával találkozik. Az egyik híres szovjet rendező egy háborús naplót nyújt át a fiúnak. „A második részben aztán jöttek sorban az ismerős helységnevek, tájak, s végül a szülőfalum neve. Jancsi, megáll az ész! A háború alatt — mint topográfus vagy valami műszaki tiszt — nálunk, fogódzkodj meg(l), a mi házunkban szállásolták el két hétig”. És a szülőföldjéről világhírbe szaladt művész egyedül van, nem tud mit kezdeni magával .. . A kötet egységes egészét olyan szilárd építménynek kell tekintenünk, amely már önállóan is új vonás prózánk arcán. Ugyanakkor szilárd alap, melyre egyéni, a környezetből kiváló épületet lehet húzni. Az építkezés irányának pedig a belső ponttól a külső pont felé kellene haladnia, vagyis a belső szerkezet megragadott pontjától (pillanatától) a novella egészének a Fábry megkövetelte jelentőségtől, ítélettől súlyos pontjáig. Bereck József kilépett a próza kapui előtt álló, toporgó „fekete seregből” és elindult. Bereck kész prózai világgal áll elénk, teljes fegyverzetben döngeti a próza kapuit. Nem tudjuk pontosan, hogy Hannibál miért habozott, mire várt Róma kapui előtt; Berecknek már csak bátorságra és türelmes szorgalomra van szüksége ahhoz, hogy sarkig táruljanak előtte a próza kapui — és az olvasók szívei. Mészáros László Új könyvek a magyarországi szlovákok néprajzáról Bartók nagy jelentőségű, ösztönző munkássága hatására napjainkig nem szűnt meg a nemzetiségek népzenéje iránti érdeklődés Magyarországon. Sőt ellenkezőleg. Az utóbbi néhány évben egyre több megjelent gyűjtemény igazolja a tényt, hogy — túllépve a népdalok határát — a nemzetiségi néprajz egyéb területén is intenzív kutatómunka folyik. A múlt év végén jelent meg Budapesten Kálmánfi Béla Esztergom környéki gyűjtése Rozmarín zelený címmel, melyet a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége adott ki (Budapest 1973). A gyűjtemény hat Esztergom környéki szlovák falu: Pilisszentlélek, Pi- liscsév, Kesztölc, Sárisáp, Dag és Mogyorósbánya folklóranyagát igyekszik bemutatni. Esztergom és környéke a török idő alatt szinte teljesen lakatlanná vált. A mai lakók elődei magyar, szlovák és német nyelvű jobbágyparasztok voltak, akik a 17—18. század folyamán települtek az elpusztult falvakba. A Rozmarín zelený zenei és prózai folklóranyagot tartalmaz. Ezt a szerző tartalmi szempontú rendszerezés alapján tizenegy csoportba osztotta; ezen belül a zenei anyag jóval nagyobb helyet foglal el, mint a próza. A népdalhagyományok hosszabb élete műfaji sajátosság a folklórban, s különösen így van ez a szlovák népdalok esetében. Hiszen Bartók már a 30-as években felhívja a figyelmet „Szlovákia termékeny dallamtermő vidékére”. Ugyancsak ebben az időben írja Bartók, hogy „az ún. új magyar dallamok igen nagy hatással voltak a szlovák népzenére”. Így tehát nem véletlen, hogy az Esztergom környéki szlovákság dallamanyagában a legtöbb az újstílusú népdal, s ez a réteg mutat legtöbb hasonlóságot a magyar népzenével. Szép számmal találunk példákat a gyűjteményben a szlovák nép dallamvilágára jellemző többszólamúságra is, amely leginkább a szerelmi- és katonadalok között fordul elő. Egyszerű dallamvezetés jellemzi a közölt tréfás- és gyermekdalokat. A szlovák nép szokásvilágából adnak ízelítőt a naptári ünnepekhez kapcsolódó dallamok és versek. A Lakodalom fejezetcím alatt az énekelt anyagon kívül felsorakoznak a vendéghívó versek, ételköszöntő vőfényrigmusok is, a. szokás egyes elemeire vonatkozó rövid utalásokkal. A csoportosított zenei anyag között legnagyobb számban balladákat találunk. Ezek szintén sok egyezést mutatnak a magyar balladakinccsel. Bár ez önmagában nem jelent közvetlen kapcsolatot, hiszen a szlovák népballadák feudalizmuskori rétegének jelentős része nyugat- és közép-európai jellegű.
