Irodalmi Szemle, 1975

1975/10 - Lovicsek Béla: A nagy story

FÉNYES: Biztos vagy benne, Lola? LOLA: Hát nem? Szerinted nem? FÉNYES: Ki tudja ... LOLA: Milyen pesszimista hangulatban vagy. Hát persze, alig iszol valamit... Tartalé­kolod az erődet, te csibész!?... Hívjál taxit... azt hiszem... teljesen eláztam... Csau!... (Pohárcsilingelés) (A zene felerősödik) 6. A szállodai szobában LOLA (nyöszörögve ébred): Hol vagyok? FÉNYES: A szállodai szobában. LOLA: Hány óra? FÉNYES: Tizenegy. LOLA: Jaj, de zúg a fejem... Te már régen felkeltél? FÉNYES: Egy órája ...' Megborotválkoztam, lezuhanyoztam ___ L OLA: Hogy forog velem ez a ronda ágy.. . Felejthetetlenül szép éjszaka volt... nem is emlékszem ... megcsaltuk a feleségedet? FÉNYES: Nem! LOLA: Kár ... Sápadt vagy ... FÉNYES: Rosszul aludtam, és közben sok minden az eszembe jutott. LOLA: Például? FÉNYES: Rohadt ez az élet, Lola... Szép kis buliba kevertél, szép kis piszkos ügybe, mondhatom ... LOLA: Ugyan, kérlek! A piszkos munkát nem mi csináljuk, mi csak fölözünk. FÉNYES: ... szeretném magam szembeköpni... Az éjjel úgy dorbézoltunk, mint a múltból itt felejtett dzsentrik. LOLA: Lám, lám, a munkásosztály nagy fiában feltámadt a szunnyadozó osztályöntu­dat. Ne marháskodj, Fényes Lajos. Olyan parányi része vagy a világmindenségnek, hogy a legnagyobb mikroszkóppal sem vagy észlelhető. Te akarod megváltani a vi­lágot? FÉNYES: Két külön világban élünk mi, Lola. Tűz és víz vagyunk. LOLA: Hagyjuk ezeket a butaságokat. Elvégre szórakozni jöttünk Pestre, nem pedig szemináriumot tartani és hallgatni! Inkább ábrándozzunk egy kicsit... Minden vágyam Havannát, Montrealt és Tokiót látni, megcsodálni a Niagara-vízesést, New-York felhőkarcolóit, Los Angeles csodálatos fényeit, szeretnék egy nagyot mulatni Las Vegasban, és szeretném végigtáncolni Rió utcáit... veled ... kettes­ben ... No, csókolj meg, te nagy csacsi gyerek, csókolj, hogy tüzek legyünk és ne vizek, s hogy egy legyen a világunk! (Zenei átkötés) 7. A szálloda halijában (Beszűrődik az utca zaja) FORRÓ: Halló, szerkesztő elvtárs! FÉNYES: Halló, felügyelő elvtárs! Szintén Pesten? FORRÓ: Amint látja... Ml járatban? Hivatalos út, vagy csak egy kis kiruccanás? FÉNYES: Is — is... FORRÓ: Kellemest a hasznossal, igaz? FÉNYES: Hát igen, nemcsak kenyéren és vízen él az ember. FORRÓ: Tapasztaltam. FÉNYES: Mire céloz a felügyelő elvtárs? FORRÓ: Egy ragyogó nő társaságában láttam az éjjel a Mátyás-pincében. Ráillik a fe­kete tigris jelző. Mondja, minek tulajdonítja a sikereit, szerkesztő uram!? FÉNYES (felnevet): Állítólag az őszülő halántékomnak van olyan nagy varázsa. FORRÓ: Pesti kislány?

Next

/
Thumbnails
Contents