Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Németh István: A regény befejezése dokumentumokkal — II.
Galgóc — Hlohovec, a Szent Miklós-templom a város főterén is figyelemre méltó, mert visszavezet abba a faluba, Ratkóczra, ahol Kassák István 1844. február 3-án született. A ratkócziak, ha nem is következetesen, de szívesen használták abban az időben a jésítő jelet, néha még olyan helyen is, ahol például majdnem értelmetlen a használata. Az anyakönyvi feljegyzésekben, sőt a telekkönyvi iratokban is találni jésítő jellel írt neveket, aláírásokat. Csak néhányat közülük: Mikuš, János stb. Sőt, találhatók még ilyen beírások is: Horváth János Plébános. Vagyis semmi kétség, hogy a falu szín szlovák falu volt, s bár esetleg a nevek utólag magyaroknak látszanak, abban az időben minden kétséget kizáróan szlovák ajkúak voltak a viselőik. Ugyanerről tanúskodik az 1898-ban kiadott Nyitra vármegye monográfiája is, mert a következőket mondja a községről: „Tiszta tót falu a Dudvág jobb partján 335 r. kath. vallású lakossal. Posta és vasúti állomása hipótvár, távírója Galgócz, kath. temploma 1756-ban épült. Földesurai 1388-ban a csejtei várurak, később a nagyszombati prépost- ság voltak.” Tehát: tiszta szlovák falu. A közben eltelt majdnem száz év alatt nem sokat változott a falu. Ma is csak 374 lakosa, 87 háza, 445 ha földje van — s természetesen a lakossága is szín szlovák. Van viszont alapfokú iskolája, egészségügyi állomása, postája, autóbuszösszeköttetése (Štatistický lexikon ČSSR, Praha 1966.) Ez volna hát a magyarázata a mondatnak: „Egy szekér tutajos tót nézett ki a kalapom alól”? Esetleg a Misilló királysága című regény, amely valódi történet, s amely szlovák környezetben játszódik („Víg tótos nótákat játszott!”) is itt, ezen a vidéken fogant volna? Ügy látszik, hogy igen. A regény így kezdődik: „A várostól vagy két órai szekérútra, a hegység keleti lábánál és egész közel a zajos járású zöld színű folyócskához, volt űz özvegyasszony majorja. Az özvegyet Lavicskánénak hívták, s már harminc éve annak, hogy a fiával, az akkor karon ülő Misillóval a birtokra költözött.” Valamivel később pedig azt olvashatjuk, hogy a városban a hívők „Szent Miklós könyörületességéhez fohászkodtak.” És még egy érdekes kis adat, vagy ha úgy tetszik, adalék Nyitra vármegye monográfiájából: „A Csejte és Miava között elterülő hegységből ered a Dudvág, mely sekély vízállása és lassú folyása miatt semmiféle vízmüvek hajtására nem alkalmas, s mely-
