Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Németh István: A regény befejezése dokumentumokkal — II.
nek vize a Vág vize áradásától függőleg a folyó által érintett vidékek mezőgazdasági terményeit vajmi gyakran veszélyezteti. Csejte, Korinthó, Ocskó ... Pecsnéd, Rattkócz mellett elfolyva Szilád alatt lép át Pozsonymegyébe s ott a Dunába ömlik...” Vagyis: Vág, zajos járású zöld folyócska, két órányi szekérút, Szent Miklós könyö- rületessége — Galgócz s a tőle úgy két órányi szekérútra (autóbusszal 25—30 perc) fekvő Ratkócz, vagy ahhoz közel eső helység lehetett annak a történetnek a helye, amely alapján írta a regényt, mert csak Itt, ezen a tájon találhatók együtt a fent idézett adatok. A fentiek mellett ugyanis épp Galgócz főterén áll a Szent Miklós templom. Sőt, a regény más részén szereplő tűlevelű erdőcske vagy annak maradványa is megtalálható a környéken. Természetesen nem kell, hogy épp Ratkóczra helyezzük a regény cselekményét, de okvetlenül itt, valahol ezen a vidéken, agyagos dombhajlatokkal teli határokban lehetett Misilló királysága. Kassák István tehát itt született. Apja Kassák János, anyja Melis Ilona. Mind a ket- ten róm. kath. vallásúak, s ahogy a Polgári állása és lakhelye című oszlopban található, „pórok”. Továbbá Vidlicska Mária és Mikus Márton voltak a keresztszülők, tehát azoknak az ősei közül valaki, akik még ma is sűrűn lakják a falut. Az anyakönyvi befejezés többről nem tud, de a mintegy 20 év időtartama alatt található többi bejegyzés alapján még sok mindenre következtethetünk. így többek között megtudjuk, hogy Kassák Istvánnak volt egy Ilona nevű nővére, aki 1843. március 28- án született, továbbá, hogy a Kassák család Mikus Mártonékkal és Ussák Mártonékkal, Macsura Györgyékkel, valamint Szobotka Józsefékkel volt rokonságban. Mikusékkal, Ussákékkal és Macsuráékkal keresztszülői kacsolatuk volt, Szobotka Józsefékkel pedig Kassák Anna (föltehetőleg Kassák János testvére) révén vérrokonságban álltak. A nagyapa 1851. augusztus 23-án, 45 éves korában diftériában, a nagyanya pedig 1860. június 4-én halt meg, tehát mind a ketten elég fiatalon, hiszen ő, a nagyanya is csak 47 évet élt. Külön hangsúlyozom, hogy az apa 1851-ben, s az anya 1860-ban halt meg. Ez ugyanis azt jelenti, hogy 1844. február 3-án született István fiuk, tehát Kassák Lajos apja csak hét, illetve anyja halálakor is csak tizenhat éves volt, s valahol itt kereshető az ok, hogy volt ugyan valamilyen alapfokú iskolája, de később nem folytathatta, hiszen nem volt, aki anyagilag támogassa. Az, hogy Kassák István nem volt egészen tanulatlan ember, vitán felül áll. Erre vall regénybeli viselkedése, önérzete, és az is, hogy gyógyszertári laboráns, gyógyszertári szolga lehetett. A gyógyszerészek ebben az Időben már csak olyan embereket alkalmazhattak, akiknek voltak valamilyen iskoláik, akik írni és olvasni tudtak, s akikre így rá lehetett egyet-mást bízni a patikában. Mellette szól az is, hogy a nagyszülők a maguk idejében meglepően tekintélyes sírkövet kaptak, vagyis mindenképpen módosabbak lehettek. Ez az utolsó adat a legfeltűnőbb és egyben leghihetetlenebb az egész Kassák-család krónikájában, mert az 1851-ből és 1860-ból származó sírkövek még ma is megvannak, s minden kétséget kizáróan bizonyítják, hogy a Kassák família Itt, ebben a faluban élt. A sírkövek az 1756-ból származó szép, templom körüli temető legrégibb és talán legszebb, legérdekesebb sírkövei. Azt is mondhatnám, hogy ízlésesek. összesen három ilyen sírkő található a temetőben, s ebből kettő a Kassák nagyszülőké, s a harmadik is, a Mikus János 1852-ből származó sírköve is őriz talán valami titkot a Kassák-család múltjából, hiszen ahogy fentebb láttuk; volt valami kapocs a két család között. A múlt század derekától a temető temetkezési iránya végigvonult a területen és mára visszafordult a százötven év előtti részekre. Jelenleg tíz-tizenöt éves, sőt, néha mai sírkövekkel vannak körülvéve. Míg a Kassák-sírok a templommal szemben találhatók, addig a későbbi, a századvégi, illetve századeleji sírkövek a temető másik végében, a templom háta mögött találhatók. A sírkövek, ahogy fent mondtam, érdekesek és ízlésesek, és két elemből állnak. Van a tulajdonképpeni sírkő és a belehelyezett gipsztábla. Ezek a gipsztáblák őrzik a megboldogultak nevét (Melis Ilona sírkövének táblája még a férje családi és keresztnevét is), valamint az elhunytak elhalálozási idejét —, ami viszont nagyjából meg-
