Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Szénássy Zoltán: A Csilizköz hőse
a Csilizköz hőse Kedves levelet hozott a közelmúltban a posta. Miklós Gáspár, a nyáradi CSEMADOK elnökségi tagja volt a levélíró és egy széles érdeklődésre számot tartó szenzációt, mondhatnám irodalomtörténeti kuriózumot tartalmazott az írása. Arról írt röviden, hogy a község temetőjében nyugszik egy 1848-as honvédtiszt, aki a csatatéren párbait vívott egy osztrák őrnaggyal. A tájékoztató után a levélíró azt a kérését tolmácsolja, hogy mint történész dolgoznám fel az adatokat, amennyiben azok megérdemlik a publicitást. Nagyon megörültem ennek a híradásnak. Ki gondolta volna, hogy a csilizközi Nyarad ilyen nevezetes személyiséget adott volna a történelemnek. Nem is várattam sokáig a lelkes levélírót, és egy verőfényes nyári vasárnap délelőt- tön kis baráti társasággal indultam útnak a Csilizköz felé. Útközben — míg járművünk a ringó búzatáblák között falta a kilométereket — újra meg újra megjelent a képzeletemben egy délceg huszártiszt, aki egy szál kardra bízva életét lett büszkesége szülőfalujának. Izgató és felemelő feladat egy kutató számára, föltámasztani egy mozgalmas kornak, az 1848/49-es szabadságharcnak egyik epizódhősét, és Csallóköz regionális történetírását egy eddig kevésbé ismert fejezettel gazdagítani. Az idő gyorsan repült, és kocsink csakhamar Nyáradon, Miklós Gáspár portája előtt állt meg. Igazi magyaros vendégszeretettel fogad a gazda, és büszkén mutogatja gyümölcsösét, ami bizony kiállításra való példányokat kínált a kíváncsi szemlélőnek. Kitűnő ebéd után indult útnak a kis társaság a temető felé, hogy közelebbről megismerkedjen a bátor 48-as honvédtiszt emlékével. Gyönyörű, ősgránit obeliszk áll a temető legszebb helyén és rajta a következő szöveg olvasható: Itt nyugszik SZÍNI SEBŐ ALAJOS nyugalmazott cs. kir. kapitány és 1848/49-ik honvédezredes meghalt 1882. okt. hó 12. élte 73. évében Béke poraira Hősi erény volt az Amidőn a bicskei mezőt Pengéddel festék vér színre A szörnyű csapások! Néked a hon minden, S te hazádnak hű fia voltál, Itt az anya kebelén Emléked őrzi örökre. Szólaljon meg az írott szó után az élő emlékezet, Sebő Ferenc, a bicskei páibajhős kései rokona, akinek dédapja Sebő Alajosnak volt testvére. Háza az egykori híres Sebő-kúria portáján áll. Maga a kúria — amelyben a legendás honvédtiszt meglátta a napvilágot — már lassan az enyészet múló homályába merül. A mestergerenda tanúsága szerint: „Ezt a házat építette N. Högye Gábor, Anno 1793.” Ahogy beszélgetésünk Szénássy Zoltán
