Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Sinkó János: A csallóközcsütörtöki templom története
Sinkó János a csallóközcsütörtöki templom története A község és a templom ősi történetét hitelesen leginkább a középkori levelek őrizték meg. Csütörtök községről bőven maradtak fenn a középkorból származó oklevelek, úgy tudom, száznál is több, de a templomról ezek csak elvétve emlékeznek meg. Legelső említése az 1336. évi osztozkodási oklevélben történik, amely „ecclesia parochialis"- nak, plébánia templomnak nevezi és kimondja, hogy a község kettéosztott része a templomot közösen használja. Az oklevelek később is hallgatnak a templomról, csak 1425- ben említi egy újabb, hogy a templom kéttornyú. Mikor egyik levéltáros ismerősömnek elpanaszoltam, hogy a templom történetéről csak vajmi keveset szólnak az oklevelek, azt válaszolta, hogy „maga a templom többet mond száz középkori oklevélnél, csak természetesen érteni kell a viharvert templomkövek megszólaltatásához.” Ilyen előzmények után kezdtem hozzá „szellemi ásatásaimhoz”,, amelyek eredményeit az alábbiakban összegezem. Ha a templom északi tornyának belső falát megtekintjük, arra figyelhetünk fel, hogy a jelenlegi torony kétféle építőanyagból, alul terméskőből, fölül pedig téglából épült. Az elkülönítő vonal hullámzása arra utal, hogy rombadőlt templomot építettek újjá. Az eredeti templom megmaradt romjai mindenekelőtt arról tanúskodnak, hogy az építményt nem az idő „vasfoga” emésztette el, mert a kövek nem mállottak szét, hanem erőszakos rombolásnak esett áldozatul. Felmerül tehát a kérdés, hogy vajon mikor történhetett ez? Az új templom természetesen addig nem épülhetett föl, amíg a régi el nem pusztult. Tekintve, hogy az új templom a román építészeti stílus jegyeit viseli magán, a régi templom pusztulásának idejét is ebben az időszakban kell keresnünk, sőt feltétlezhetjük azt is, hogy a két Időpont nagyon közel esett egymáshoz. Ha tehát a kettő közül akár az egyiket, akár a másikat meg tudjuk határozni, akkor ezzel a másik kérdést is megoldottuk. A magam részéről meggyőződésem, hogy a templom pusztulására a tatárjárás idején (1241—42), az újjáépítésére pedig — persze egy kis idő után — az ezt követő években, vagyis legkorábban az 1245—1260-as években kerülhetett sor. A jelenlegi templom építését illető vélemények meglehetősen eltérnek egymástóL Ipolyi Anold a templom román stílusú részeinek eredetét a XII. század végére vagy a XIII. század elejére teszi. Dr. Vargha László építész-történész, a budapesti Műszaki Egyetem docense az 1200—1230-as éveket említi, s feltételezi, hogy egy régebbi templomot építettek újjá. Václav Mencl építész-archeológus 1240—1250 közé helyezi az új templom építésének idejét, de egyikük sem vette figyelembe a tatárjárás közbejöttét. A feltételezést, hogy az eredeti templom a tatárjárás idején pusztult el, az alábbiakban látom bebizonyítottnak: A tatárjárás előtti Magyarország, csaknem száz éven keresztül — kisebb trónviszályoktól eltekintve —, békés időket élt. A középkor kellős közepén tehát, a vallásos élet magas szintjén hogyan pusztulhatott volna el egy terméskőből épült masszív, erős építmény háborús erőszak nélkül? Tegyük fel mégis, hogy gondozatlanságból és hanyagságból. Ha viszont így van, akkor az újjáépítésével sem törődtek volna. Ellenben ha az új templom már a tatárjárás előtt felépült volna, akkor e pusztításban sem maradhatott volna épségben, hiszen ismert történelmi tény, hogy a tatárok Pozsony várát is
