Irodalmi Szemle, 1975

1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Marczell Béla: Csallóközi farsang

nek a Lucának öltözött meszelősök is, kezükben meszelőt tartanak. A tetőtől talpig piros ruhába bújt ördögök nek szarvuk és íarkuk van, s vesszőből font korbácsot suhogtatnak.

A bátyusok arcát ugyancsak álarc fedi, szoknyájuk tarka-barka, batyujukat a hátukon cipelik. A medvetáncoltatók maszkja arcukra húzott selyemharisnya. Ruházatuk utánozza a Csallóközben — még az első világháború előtt — gyakran megjelent román medvéseket.6 Egyik kezükkel a láncra vert medvéket vezetik, nyakukban dob lóg, másik kezükben ütőfát tartanak. A dobot időnként megütögetik, ezzel jelzik, hogy közelednek. A medvék csalánzsákból (csollán)készített, szalmával bélelt medvemaszkot húznak magukra, ezzel az igazi medvék képzetét keltik a bámész tömegben. A drótos szintén. álarcos alak, fején cifra sapkát visel, hátán szerszámos ládát. A csizmás, dárdás testőrök ruhája a tűzoltókéhoz hasonló egyenruha köpennyel, derekukon öv, fejükön két nagy lúdtollal díszített süveg. Az őrök ruhája régebben díszesebb volt: fejükön borjúbőr kalpagot viseltek, ezt elől két hatalmas lúdszárnnyal díszítették. Hosszú dolmányuk volt nadrággal, ezt fekete szövetből varrták. A lábukon fekete csizma díszelgett, derekukon öv (szíjból), ebbe szúrták a pisztolyt vagy a tőrt. A kezükben zászlóval ellátott kopját tartottak. A zászló rendszerint piros színű volt.

A felsorolt szereplők — alakok — az indulás előtt még egyszer megbeszélik a teendőket, mindenki megkapja a megfelelő, rávonatkozó utasításokat, s csak ezek után kezdődhet a játék. A tejfalusiak a kocsmából indulnak el énekelve (ezt szabad!), zenekísérettel. A zenészek — hivatásos zenekar — civilben vannak, s az egész játék idején szerepelnek. Állandóan szól a nóta: „Lakodalom van a mi utcánkban .. .”7 Elöl megy a vőfély, mellette halad a menyasszony a vőlegény karján. Követi őket a násznép: a két testőr, a tojásszedő asszonyok — ők rendszerint ketten vannak, de lehetnek többen is —, a pörsűsök — kettő vagy több — és a hentes a segéddel. Minden házhoz bemennek, már várja őket a ház asszonya és az előre elkészített asztal, rajta sonka, bor vagy pálinka, szalonna és tojás. A cigányok rázendítenek a nótára, a vőfély táncba viszi a háziasszonyt, a vőlegény pedig a menyasszonnyal járja a csárdást. A forduló után a háziasszony a hentes késére tűzi a sonkát, vagy a szalonnát, ezt a hentessegéd a kosárba teszi. A pörsűsök rázzák a perselyüket, hogy pénzt kapjanak, meg is kapják, a tojást pedig a tojásszedő asszonyok rakják el a kosarukba. Ezután mindnyájan isznak, majd dalolva továbbmennek. Amíg a násznép a házban tartózkodik, a két testőr keresztbe fektetett dárdával őrködik a kapunál, hogy az idegenek be ne mehessenek, így járják be a fél falut, közben meg is szaporodnak, mert a házasság eredményeként megszületik a baba is. Ettől kezdve a menyasszony karján a csokor mellett ott fekszik a gyerek is, s a lakodalmi dal így alakul:

„Este viszik a menyasszony ágyát,

Elhagyták a nyoszolya négy lábát.

Addig asszony nem fekszel az ágyra,

Míg meg nem lesz a nyoszolya lába.

A dőrák másik csoportja az utca népét szórakoztatja. A falu népe ugyanis nem követheti a házba a lakodalmi menetet, a testőrök ezt megakadályozzák. Őket a mesterségeket utánzó dőrék szórakoztatják, s különböző mókás csínyeket követnek el. A borbélyok például szappanhabbal bekenik a bámészkodók arcát, faborotvájukkal megborotválják őket, a bátyusok a batyujukkal dögönyözik az arra menőket, az ördögök a si- valkodó gyerekhadat korbácsolják, a Lucák, a meszelősök pedig meszelőjükkel mímelik a meszelést a levegőben, s a hozzájuk közel merészkedőt meg Is legyintlk. A medvé- sek verik a dobot, erre a medvék táncra perdülnek, bukfenceket vetnek, cigánykereket hánynak, s időnként meg-megkergetik az összegyűlt nézősereget. Nagy előszeretettel ijesztgetik a lányokat és az asszonyokat. A drótos ide-oda kószál a faluban. Hol a násznép között tűnik fel, hol az utcán látják, s minden házban vagy házon hagy valami jelst: rossz lapátot, ócska dobozt vagy fazekat szögez a kapura, esetleg leszögeli

6 Ferenczi — Ujváry, u.o.: A medvealakoskodók Tejfalun úgy jelennek meg, mintha messzi vidékről jöttek volna. Ahogy a Szatmár megyei Tyúkod községben moíidták: Ogy néztek ki, mint a medvetáncoltató románok.

1 Ferenczi — Ujváry, u.o.: Lakodalmas farsangoló, Panyola. 37. old.