Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Németh István: A regény befejezése dokumentumokkal — II.
volt, és enni kaptak... És ma? Jóval megszaporodott nemcsak az ágyak, hanem az épületek száma is, de így sem elég. Amikor 1910-ben meghalt Kassák István, Kassák Lajos apja, még elég volt. Ma már nem, s ezért elkezdték építeni az újat. 240 millió koronába fog kerülni, mert már régen kevés a jelenlegi, majdnem ötszáz ágy. Igaz, nem azért, mert több volna a beteg, hiszen ma nem vész el 10—12 gyerek nyomtalanul, mint Sporniék' vagy Istenes Istvá- nék, a keresztapáék családjában, hanem mert szükség van rá. Kassák apja és anyja Kassák Lajos Egy ember élete című önéletrajzi műve nemcsak azért olyan nagyszerű alkotás, mert híven örökítette meg a költő indulását, emberi és társadalmi helyzetét, hanem mert plasztikusan tudta ábrázolni az őt körülvevő személyeket is. Ezek közül is leginkább az anyja és az apja alakját. Az apa kötődésre, meleg emberi kapcsolatokra képtelen egyéniség, anyja pedig a kitartó, nagyszerű asszony és anya, aki élete végéig össze tudta fogni a családot. „... keményebb legény a legtöbb elsauanyodott lámpagyújtogatónál.” — ahogy Kassák később feljegyzi róla a naplójában. ök ketten szerves egységben élnek az íróban tovább. De kik voltak és honnan jöttek ezek az emberek? Az anya Érsekújvárott született, ahogy a Kassák Lajos születéséről szóló, 1887. március 21-1 anyakönyvi bejegyzésből tudjuk, Istenes István szűrszabó (az 1862-es és 1866-os anyakönyvi bejegyzések szerint napszámos) és Jámbrikovics Mária leányaként. Az 1862-ből származó, és jelenleg Sellyén őrzött Latin nyelvű anyakönyvi bejegyzés sem tud és mond róla többet. Vagyis: érsekújvári születésű és szegény származású. Az akkori érsekújvári anyakönyvi bejegyzések még egy Istenes családot tartanak nyilván. Ez Érsekújvárott, Anyalapusztán élt, s a család feje kocsis volt, vagyis az egész família szegény, a legszegényebbek közül való, s ha a lányok férjhez is mennek, nem visznek, nem vihetnek magukkal semmi egyebet, csak a puszta életüket és tisztességüket. Esetleg már az utóbbit sem, legalábbis a kor felfogása szerint. Az érsekújvári plébános úr, akárcsak többi kortársa, szigorúan följegyzi a gyerek születésénél, hogy törvényes-e, vagy az anya nevéhez odaírja, hogy hajadon. így tesz Lajos és Mária húga születésénél is. A plébános úr javára legyen mondva, hogy a maga módján emberségesen jár el, amikor nem téveszti szeme elől a családot, és ráveszi az akkori fogalmazás szerint vadházasságban élő két embert arra, hogy elfogadhatóvá tegyék az emberek előtt az életüket s az úr előtt is összekösse, ami a földön már megpecsételődött. A kitartó plébános urat Fábián Jánosnak hívják, s valahol az ő személyéhez kapcsolódik A ló meghal annyiszor idézett részlete: „valamikor azt hitte az öreg 21 éves korban káplán leszek az érsekújvári plébánián” Kitartását 1893. május 10-én siker koronázta, mert sikerült azt az indulatos és magányos embert, aki Kassák Lajos apja volt, anyjával együtt az oltár elé állítania. Okos és ugyancsak kitartó ember lehetett, mert nemcsak hogy megérezte, hanem ki is tudta használni azt a pontot, ahonnan kimozdítható ez a makacs, hallgatag ember. Ez pedig a fia taníttatásának vágya volt. Valahol nagyon mélyen élhetett benne ez a vágy, italán a saját életének kudarca fejeződött ki benne, de tény, hogy a plébános úr tudatosan cselekedett. Erről vall az irodalommal kapcsolatos anyakönyvi bejegyzések egyik legérdekesebb dokumentuma: miután 1893. május 10-én megtörtént a föltehe- tőleg nagy kitartással előkészített, „háromszor hirdetett” esketés, a plébános sürgősen és érezhető nagy megkönnyebbüléssel, szinte magáénak vallva az egész eseményt, bejegyezte az anyakönyvbe — a Lajos és Mária húga anyakönyvi bejegyzésébe is — a következő szép szöveget: „Ezen fiú Kassák István ratkóczi születésű rk. gyógyszertári szolgának Istenes Erzsébettel Érsekújvárott 1893. május 10-én történt egybekelése folytán törvényessé lett. Kelt Érsekújvárott május 11. 893. Fábián János plébános”. Vagyis csak ő lehetett az, aki táplálta az apában azt a nagy elképzelést és vágyat, hogy a fia tanuljon, tanulhasson. A másik anyakönyvi bejegyzés is nagyon érdekes. Ez az a bizonyos, 1898-ban született Erzsébet lányukkal kapcsolatos bejegyzés.
