Irodalmi Szemle, 1975

1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Püspöki Nagy Péter: Villa S. Marie — Zentmária — Somorja — Somerein — Šamorín

meg: Az itteni Babaduri hegyen 1194-ben Domonkos bán Szűz Mária tiszteletére monostort alapított. Az alapítványt III. Béla 1195-ben megerősítette és elrendelte, hogy a keresztesek a monostort három év alatt építsék fel. Okleveleinkben 1206-tól már a hely „Szent Mária apátság ~ Szent Mária hegyi Konvent ~ Szentmária hegye” neveken szerepel. Alig egy fél évszázaddal később 1245 után a Szentmária nevet egyre inkább kiszorította a divatosabb Keddhel majd 1322 után Domonkos bán fiának, Bors ispánnak neve váltotta fel a Keddhel nevet, melyből Borsmonostora lett.33

3. Somorja esetében — amint arra már fentebb rámutattunk — is ilyen változás tanúi vagyunk. A Villa Sancta Marie név 1285 és 1399 közt szerepel. A Somorja Zenthmária szomszédságában először 1390-ben bukkan fel önálló faluként, s az egyesülés után a XV. században kiszorította a Szentmáriát.

A Szentmária név Somorja esetében is azért tűnt el, mert a magyar nyelvben idegenül hangzott és a hivatalos helynévadás hatására sem honosodott meg. A magyar gondolkodásmódnak csak a Boldogasszony és a Szűzmária fogalom felelt meg, s az egyéb neveket másokkal váltotta fel.

A felvázolt összefüggések alapján megállapíthatjuk, hogy a Somorja név:

1. Nem ered a Szentmáriából, hiszen 1390-ben az előbbivel egyidőben szomszédos faluként találkozunk vele. A két név azonossága nyelvészeti szempontból sem magyarázható szabályos változásokkal (lásd Melich és Kálmán véleményét).

2. A Szentmáriát felváltó Somorja saját jelentéssel bíró helynév.

Mi tehát a Somorja név értelme? A választ analógia segítségével adjuk meg. A Somorjától nem messze fekvő Püspöki és Hidas középkori határát egy 1338-as határjárás szerint a Humér nevű folyó, illetve Duna-ág választotta el.34 Ugyanakkor 1341- ben már tudomásunk van arról, hogy a Humér folyó melletti Humuro nevű földet 1341- ben a Pilisi konvent Telegdi Csanád érseknek engedte át.35 Püspöki mezőváros határát ábrázoló 178/-bői származó térképen ugyancsak két hasonló dűlőnévvel a Felső- és Alsó- Homorúval találkozunk.36 Az egykori Szúnyogdit és Püspökit összekötő faluközt, ma utcát, napjainkban is Homorúnak nevezik. A Humér névalak alakulását az oklevelek szerint eképpen vázolhatjuk fel:

1338: Humér > 1341: Humuro > 1787: Homorú > ma: Homorú.

A folyónév feltehető eredeti értelme Hám-ér, tehát egy vízér, amely a hámhoz hasonlóan, mint az a ló szügyét, ez Püspöki határát fogta körül. Hasonló szerepe lehetett Eaka és Bős környékén húzódó Megye-ágnak.37 Középkori földrajzi neveink közt számos olyan vízérről van tudomásunk, amelyek neve valamilyen jellegzetességükre utal. A Csallóközben például : Kengyel-ér, Ludas-ér, Nagy-ér, Lapos-ér, Lapcsár-ér, Mély-ér, Kúp-ér stb. A felsoroltakon kívül ugyancsak Csallóközben növénynevekkel párosított víznevekkel is találkozhatunk: Fűz-ér (Püspökin), Eper-ér (Lég környékén), Kökényes (halászóhely Szakállason), Nádastő (Gellér vidékén), Tormástő (Csiliz mente).58 Alsó Szigetközben is hasonló földrajzi neveket találunk: Kenderága, Szilágo-'V. Gyakoriak a következő nevek is: Almáspatak, Körtvélyespatak, Hárstő, Köröspatak, Somkút, SomospatakA0

Somorja nevének a tanulmányunk elején ismertetett magyarázatai abból a látszólagos hasonlóságból indultak ki, melyet a város oklevelekből ismert latin neve és a Somorja névben azonosnak látszik:

Sancta Maria rövidítve = Sa María -> Samaria.

33 Dunaszerdahely történetéről készülő monográfiánk első fejezetében.

34 Püspöki Nagy Péter: Püspöki mezőváros története. 1968, 75—76.

35 u.o.: 69. lap.

36 u.o.: 32. lap.

37 Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XII. század végéig I. Budapest 1882. 225.

38 Ortvay: Vízrajz, 224—228.

59 Kázmér Miklós: Alsó szigetköz földrajzi nevei, Budapest 1957. 63.

40 Šmilauer, Vladimir: Vodopls Starého Slovenska. Praha—Braltislava 1932. I. 430, 480, 481—483.