Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - Tóth László: Nyughatatlan (vers)
ez az elveszlttetés, ez az örök bizonyosság! Halld és lásd és tudd meg, kit ugyanaz a Föld emel, s halld, kinek szájára ugyanaz a föld tapad! Mert jön felém, ó, jön már felém az Angyal: gyötrelmes reggelen, állati asszony-sikolytól, asszony-nyöszörgéstől, asszony-sziszegéstől és asszony-vakkantásoktól terhes reggelen a Kígyó — lásd meg! halld meg! — ha fölsiklik az égre, s onnan fénylik-ragyog, sugarai onnan bemázolják, sugarai onnan beárnyékolják vértől-nyiroktól maszatos arcomat: egy szfiletéssel-halállal mindig-új-időszámítás, mindig-új-próba kezdődik! Lángkardu-Kerub, ÖrültHerélt, te hazug, te aljas! jaj, éheim, jaj, szomjaim, jaj, bűneim, jaj, a szellemek, jaj, az Angyal! Meggyötri, mind meggyötri bennem az Embert, mind meggyötri bennem a Férfit, bennem az Asszonyt, mind meggyötri bennem a Gyereket! Hallva-lialld, látva-lásd, tudva-tudd meg: hozz rájuk rontást, özönvizet, hozz tűzvészt, hozd Herculanum s Pompeji összes gyötrelmét, dögmadár vájja ki szemüket-szíviiket, szörnyűséges vadállatok tort üljenek fölöttük, jaj! Fázom. Régóta, ó, réges-régen tudom, tudva-tudom, látva-látom, hallva-hallom: a halál hideg, kegyetlen gomolygás. Egyetlen átvirrasztott, megszenvedett éjszaka! Legkisebb fiúk, s legkisebb fiúkat megszülő asszonyok: combjaitok karcsú hidak vasbeton pillérei, ti ne tudnátok? Befonnak, jaj, beszőnek a napok indái, befonnak, jaj, beszőnek bűnnel-feloldozással, jaj, ebből a mélytengeri szövevényből, jaj, ebből a rámnehezedő, áthatolhatatlan sűrűségből, ebből a délszaki rengetegből kell kihámoznom, ha jő a nap, ha jő a virradat, ebbrfl kell kihámoznom naponta magamat, ebből az Örökkön—Atkozott—Örökkön—Elveszett— Paradicsomból, az Egyedül-Őrködés romos évszakából, az Egyedül-fibredés évezredes labirintusaiból, jaj, befonnak-beszőnek kék ködökbe, jaj, befonnak-beszőnek őrült balladába, szép látomásba! Fázom. Lelkemben hogy tudsz így fázni, Dosztojevszkij? Hogy tudsz így fázni, Prométheusz, te vén csaló? Emberiség örökös szajhája, te! És hogy tudsz így fázni, nagyanyám anyja,