Irodalmi Szemle, 1975
1975/7 - FIGYELŐ - Szuchy M. Emil: Leánynéző
bot Irt. A 13 szereplőre klasszikus mű Így mind a szerepek elosztásában — az adott objektív lehetőségek mellett — mind pedig a szereplők egyéniségének figyelembevételében telitalálatnak bizonyult a Thália-színpadon. A Tóni bátyót alakító Kovács József nehézkes darabossága, szófukarságára jellemző lassú beszédtechnikája, de annál beszédesebb mozdulatai; Gombos Ilonának nagyszájú kiszólásai mögött rejlő humanitása, családját féltő szeretete; Kövesdi Szabó Marika durcás féltékenysége s a jövendő verve-jó asszonyát sejtető fellépése a kimunkált, mélyen átélt szerepjátszás tanúságtétele. Vá- rady Béla, a többnyire ütődött, együgyű szolgát, kisbírót, sekrestyést alakító mellékszerepekben nyújt immár hagyományo- nyosan magasszintű teljesítményt. A Chioggiai csetepaté Fortunatoja ezek között is többletet jelent. Várady Béla lassan, de mind nagyobb sikerrel, a mindenkori szerep-megkívánta igénynél jóval többet adó jellemszínésszé érik. Nála a szerep mindössze kiélési forma, lehetőség, s ezt tökéletesen kiaknázza, ilyet csak az a színész képes nyújtani, aki tökéletesen azonosulni tud szerepével. For- tunato alakjában tulajdonképpen semmi különöset nem mondott. Csak dadogott. De annak a dadogásnak életszaga volt, s a nagy hitetés, a játék ezzel a maga formájában betöltötte küldetését. Csendes László Titta Nane szerepében letisztult, sallangmentes játékával jól tudta érzékeltetni a kevésbeszédű, a gyöngéd érzelmeit mogorva megnyilatkozásokból elütő halászt. Szabó Rózsi Litera megszemélyesítésével olyan szerepet kapott, amelyben tökéletesen érvényesült alkati sajátossága. A veszekedések állandóan növekvő izzítását sajátos temperamentum1) nagyon jól kiegészítette s fokozta. Tamás Jolán Orsettája, s a kassai közönség elé először lépő Sas Eszter színpadi mozgáskultúrája előrelépést jelent. Boráros Imre Beppo, László Géza pedig Toffolő szerepében tudott sajátos szint teremteni a más szempontból szegényes mondanivalót nyújtó szerepekben. Gyiire Lajos Leánynéző Hozzászoktunk már, hogy együtteseink a sokszor játszott előadást minden este más körülmények között és más közönség előtt játsszák, hogy a rendezői munkát a színpadi ügyelés is állandóan ellenőrzi. Éppen ezért többször néztem meg Nyiko- láj Vasziljevics Gogol Leánynéző című vígjátékát. Kissé félve ültem le a vidéki nézőtéren: vajon mivel lepnek meg a színészek? Mi lesz az, ami eltér a Komáromban látott rendezői koncepciótól... Gogol humora nem önkényes, nem kacagtató üresjárat: gúnyólódása és keserűsége a társadalomra Irányul, önámító látszatok, fonák helyzetek, szánalmas alakok sokasága váltja itt egymást, az öregedés sirámai közepette, ami sok hazugságot, önemésztő irigységet, kilátástalan- ságot (takar. Ezeken a kinti előadásokon is bebizonyosodott, hogy a rendezői elképzelés és a színészi játék csak akkor válhat harmonikussá, ha az egész együttes átéli azt a feszültséget, amelyet az író a művében stiláris egységbe zárt. Takáts Emőd rendezése azáltal válik érdekessé, hogy új helyzeteket próbál teremteni és a spontánul feltörő indulatokat lefékezi. Az orosz klasszicizmus vígjátékainak szellemében, az egykori cári kispolgárságot megfelelő környezetében szeretné felvonultatni. A rendező a gogoli dráma ötleteit, színpadi fordulatait, kellékeit és jelmezeit az igényesebb néző számára is élvezhetővé teszi. A biedermeier korára emlékeztető környezet, melyben a történet játszódik, hiteles és reális. Platzner Tibor átállítható díszletében, két képben játszódik a cselekmény. Az első kép kevésbé díszes hangulatkeltésével színtelenebb, míg a második egy családias hangulatú lakószoba. Mindkét képnek a hátterében egy négyszögletes, tapétázott függönydíszlet szolgál elosztófalként a színpadon. Felgördül a függöny. Kitakaríttatlan agglegénylakás tárul elénk. Megvetett ágy: hatalmas dunyha, csíkos párnaciha s az ágy alatt klasszikus éjjeli. Elől egy feldöntött, bőrrel ftapétázott szék hever. A háttérben ajtó, előtte egy rozoga sámlin Sztyepán, a kelekótya szolga várakozik. Lusta lajhár. De miért is dolgozna, ami
