Irodalmi Szemle, 1975

1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Hofer Lajos: Adalékok Érsekújvár és vidéke munkásmozgalmáról

volt. A szabók az egyes ruhadarabok megvarrásáért járó díjak felemelését kérték, például nadrágért az eddigi 1,50 helyett 2 Kč-t, zakóért a 4 helyett 6 Kč-t, rövid kabátért az eddigi 8 helyett 12 Kč-t.20

Érsekújvárott a kommunista párt 1936. március 1-én gyűlést tartott, melyen a gazdasági és politikai helyzetet ismertette Steiner Gábor szenátor és Viliam Široký képviselő.21

Hasonló gyűlést rendezett a párt 1936. március 15-én Tardoskedden. Itt a szónokok Steiner Gábor szenátor, Zupka František képviselő és Férjék Pál titkár voltak.22

Ugyanilyen gyűlést tartottak ezen a napon Surányban is, ahol a politikai és a gazdasági helyzetről Karol Šmidke tartott beszámolót.23

A következő évben, 1937-ben Érsekújvárról öt interbrigádista ment a spanyol fasizmus leverésére: Balogh József kőműves, Hóbor László üveges, Kovács Róbert festő, Tököly János asztalos és Simunek Pál munkás.

A mezőgazdasági munkások 1936. május 6-án Kopec majorban sztrájkoltak, innen a mozgalom Csikére és a felsőkeresztúri majorba is elterjedt. Összesen 345-en szüntették be a munkát. A munkások a Vörös Szakszervezet utasítására szolidaritásból vállalták a sztrájkot, melyet csak 1936. május 12-én fejeztek be, amikor is mindannyian munkába léptek. Az akció sikerült. A férfiaknál 1,10 Kö re, a nőknél 0,90-re, a fiataloknál 0,75 Kč-re emelték az órabéreket. A sztrájkolok ellen biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A csendőrőrsöt megerősítették egy tíztagú készültségi osztaggal Léváról. Rendzavarás nem történt. A sztrájkot a surányi kommunista párt helyi elnöke, Ján Stankovič és társai irányították Surányből.

Sztrájkra került sor 1936. május 6-án Újvilág pusztán, Surány mellett is. 150-en vettek részt benne. A sztrájkot bérkövetelések idézték elő. A férfiak 9 Kč-t, a nők 7,50 Kč-t kaptak napi 10 és fél óra munkáért. A sztrájkolok követelése napi 16 Kč a férfiak, 13 Kč a nők részére. Május 8-án szolidaritásból Albert major dolgozói is csatlakoztak a tüntetőkhöz, mintegy 60-an. Május 11-én Érsegújvárott a járási hivatalban megegyeztek a munkaadók és a sztrájkolók. Az egyezség alapján a férfiak napidíját 11 Kč-ra, a nőkét 9,50 Kč-ra, a fiatalokét pedig 7,50 Kč-re emelték. A sztrájk lefolyása sima volt; a mozgalom fő szervezője a surányi kommunista párt helyi szervezetének elnöke, Ján Stankovič volt.

A mezőgazdasági munkások újabb sztrájkja 1936. május 6. és 11. közé esett. Tornóc, Jánosháza, Méhes, a Schrank major, Alsó- és Felsőjató és Kenderes puszta mintegy 700 mezőgazdasági munkása vett részt az akcióban. A napi átlagos kereset 8 Kč volt. A sztrájk eredményesen végződött, a napibért 10 Kč-re emelték. A tardoskeddi csendőrállomás más csendőrőrsökről még 12 csendőrrel volt megerősítve. Ezt a sztrájkot az érsekújvári kommunista párt titkára, Weisz Sámuel és Rudkovszký Rudolf, az érsek- újvári szociáldemokrata párt titkára szervezte.

A kommunista párt a III. Internacionále VII. kongresszusának határozata alapján szervezni kezdte az egységfrontot. Érsekújvárott és vidéken a CSKP elsősorban a szociáldemokrata pártszervezetekkel és szakszervezetekkel együtt alakította meg az egységfrontot. Ennek alapján 1938. május 1-én a kommunista, a szociáldemokrata és a cseh nemzeti szocialista párt egységesen vonult fel, mintegy 3000-es tömegben. Májusban részleges mozgósítás volt. Szímőről lovas kocsikkal kibontott vörös zászlókkal jöttek a bevonulok, közben forradalmi dalokat énekeltek.

Köztársaságunk védelmére 1938. szeptember 4-én Tornócon nagy manifesztáció volt. Mintegy 15.000 munkás, kisparaszt és haladó értelmiségi tüntetett a fasizmus ellen. Az akciót szintén a Csehszlovák Kommunista Párt irányította. Ebből is láthatjuk, hogy a haladó réteg az ország súlyos helyzetében a kommunista párt vezetésével mindent megtett a haza védelmére.

Érsekújvárott a Csehszlovák Kommunista Párt legálisan 1938. október 8-án fejezte be működését. Tiso klerikális fasiszta kormánya 1938. október 9-én betiltotta a pártot, melynek tagjaira az illegalitás nehéz időszaka következett.

M OA 179/36. prez.

2« OA 272/1936. prez.

22 ÖA 320/36. prez.

23 344/36. prez.