Irodalmi Szemle, 1975
1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Hofer Lajos: Adalékok Érsekújvár és vidéke munkásmozgalmáról
A CSKP érsekújvári vezetősége 1932. január 21-én a nehéz idők ellenére is Lenin- ünnepélyt és felvonulást akart rendezni, s mivel a hatóság ezt megakadályozta, másnap, január 22-én 11 óra 30 perckor a vezetőség éhségfelvonulást szervezett. A karhatalom ezt is megakadályozta, és több pártfunkcionárius ellen bűnvádi eljárást in- ditottak.11 1932. február 10-én Andód községből a párt körzeti és helyi vezetősége hatalmas tüntető meneteit indított el. A munkásság Andódról, Kamocsáról, Gútáról, Naszvadról és Szimöről verbuválódott. A többszáz részvevő a Cergát hídjára vonult, ahol a járási hivatal képviselőjétől, Štefan Zidektől követelték a munkanélküliek alkalmazását.12 Prochászka József és Weisz Sámuel, amikor 1932. február 23-án ismételten megsürgették a város helyi vezetőségénél a munkásság követeléseit, valami eredményt elértek, mert a városi közgyűlés 150.000 Kč munkanélküli segélyt szavazott meg. Ebből a nőseknek 100 Kč-it, a nőtleneknek pedig 80 Kő-t gyorssegélyként utaltak ki.1” A kommunista párt állandóan és minden formában harcolt a munkásság érdekeiért. 1932. augusztus 1-ről 2-ra virradólag Érsekújvárott kommunista röpcédulák jelentek meg ilyen szöveggel: „Le az imperialista háborúval!” „Le a szovjetellenes provokációval!”14 A párt vezetősége mindent megtett, hogy a röpcédulákat a katonaság között is terjessze. Több katona le is bukott ebben az ügyben, így Jozef Uher és Seiller Vilmos tartalékos őrvezetőket és Rothmajer Viktor tartalékos közkatonát a katonai őrség 1932. július 27-én letartóztatta, és a helyi csendőrségnek adta át.15 . A kommunista párt tagjai agitáltak a vasutasok között is. Ebbe az akcióba a haladó értelmiség tagjai is bekapcsolódtak, például Jócsik Lajos, a Szovjet Barátok vezető tagja és Horváth Ferenc.16 A mezőgazdasági és cukorgyári munkanélküliek, akik a jegyzői hivatalban kértek 20 Kčs heti segélyt, cipőt és 14 éves korig gyermekeiknek ruházatot, 1933. február 9-én Surányban demonstráltak. A községháza előtt egy héttagú küldöttség a község bírájá- nak és jegyzőjének előterjesztette a munkanélküliek követeléseit. Ez alkalommal a su- rányi csendőrséget a járás többi csendőrségéről 14 tagúra erősítették, ezenkívül az érsekújvári helyőrségi parancsnokság a 3. lovasezredből 8 tagú lovas készültséget Is küldött. A küldöttség előterjesztését a község vezetősége elfogadta, s így 12 órakor a csendőri és a katonai készültséget visszavonták.17 A pártnak a harmincas években már a fasizmus ellen is harcolnia kellett. 1935. április 25-én a fasiszta párt járási értekezletet tartott Horváth Ferenc Fő utcai vendéglőjében. A helybeli kommunista párt néhány tagja, éspedig Fabó János, Hentek Pál, Jóba István, Jóba Mihály és Prochászka József behatoltak a terembe, és „Le a fasizmussal!” felkiáltásokkal megzavarták a tárgyalás menetét. A kivonult karhatalom a további rendzavarást megakadályozta. Kér mellett Kólisch Ferenc birtokán, a Rózsa majorban 1935. május 21—23. között sztrájkra került sor. 380-an vettek részt benne, jsgos béremelést követelve. A sztrájkot König Géza, a CSKP körzeti titkára szervezte, aki ellen aztán bűnvádi eljárás indult. A sztrájkvezért 3 hónapi elzárásra és 1000 Kő pénzbüntetésre ítélték.18 A surányi Albert majorban Bárány Ferenc földbirtokosnál 1935. május 29. és június 6. között léptek sztrájkba a mezőgazdasági munkások. A tüntetők a férfiak részére 11 Kč, a nők részére pedig 9 Kő napi bért követeltek. Ebben az akcióban mintegy 80-an' vettek részt. Csak részben érték el céljukat, s a férfiak végülis 8 Kő, a nők pedig 7 Kő napszámot kaptak.19 A városi munkásság öntudatának elmélyítésében jelentős szerep jutott a Csehszlovák Szovjet Baráti Szövetség helyi szervezete megalakításának 1935. július 15-én. A munkásmozgalom mindinkább erősödött, és 1936. február 10-én Érsekújvárott Lauránszky vendéglőjében a Mihály Bástyán a szabók szakszervezete gyűlést tartott, amelyen a prágai és a pozsonyi Textilipari Munkásság Szövetségének titkára is jelen 11 K 18/32. prez. OA ’2 OK 31/K/1932. prez. « OA K 18. prez./1932. OA K 126 (prez.) 1932 15 OA K 116/32. 18 OA K 167 (prez.) 1932 1-7 OA 23/33. prez. 1-B OA 795/1935. prez. ’8 OA 836/35. prez.
