Irodalmi Szemle, 1975
1975/6 - MŰFORDÍTÓI VERSENY (3.) - Válek, Miroslav: Ťava
műfordítói verseny (3) Számunk anyagának nagy részét nőíróinknak és gyermekirodalmunknak szenteljük. Szerkesztési elvünk, hogy a nők és a gyermekek szocialista irodalmunkban elfoglalt helyét bemutassuk. Természetes hát, ha műfordítói versenyünk harmadik fordulójában Miroslav Válek gyerekverse, a Tava szerepel. Választásunkat többek között fordításirodalmunk ez ideig elhanyagolt területének, a gyerekversek átültetésének ösztönzése, valamint az ilyen vállalkozások újszerű erőpróbára lehetőséget adó jellege is segítette. A szerk.. ťava Prichádzava ťava do bufetu, hovorieva stále jednu vetu: „Nehnevajte sa, prosím si trochu voríy, som smädná ako> ťava.” Muž v bufete vraví: „Ale čoby, to sa stáva! Želáte si vodu len tak na vypitie, alebo do zásoby?” To bola ťava zo zverinca a vozievala maličkého princa. Čo na tom, že vždycky iba kúštik! V piesku cirkusu sa cítila jak v púšti. A pretože v púšti, ako zdá sa, servítka nedáva sa pred hubu, hovorí ťava ľahostajne: „Dnes si dám trochu do hrbu! Do predného sud a do zadného dva či tri — nebudeme sa škriepiť o sud. Voda je predsa ťaví osud!” Muž v bufete spraví všetko v krátkom čase. Tava sa ukláňa mužovi a odchádza v plnej ťavej kráse. Svet je pre ňu naraz jasný a celý ružový. Miroslav Válek
