Irodalmi Szemle, 1975
1975/6 - MŰFORDÍTÓI VERSENY (3.) - Koncsol László, Kulcsár Ferenc, Ozsvald Árpád, Rácz Olivér, Tóth László, Tőzsér Árpád, Varga Imre: Miroslav Válek versének fordításai és miniesszék
a tava Be-bejár a teve a cukrászdába, mindig egy mondatra jár a szája: „Bocsánat, kérek egy pici vizet, szomjazom, akár egy teve.” A cukrász erre: „Sebaj, hisz egy tevének is lehet melege! Itt kívánja kegyed elfogyasztani, vagy tartalékvizet is fizet?” Cirkusz-ólban lakott a teve, tevegelte őt a cirkusz icipici hercege. Mit számít, ha útjuk csak egy darabka? Porond homokján képzelte magát a sivatagba. Ogy látszik, a sivatagban vastagabban fog a tinta, mert felel a teve amúgy félvállról: „Ma töltök egy picit a púpjaimba! Elölre jön egy hordó, hátúira jön kettő-három — egy-két hordó nem lehet közöttünk békebontó. Víz nélkül a púpom végzethordó! A cukrász dologhoz lát azonízben. Tevénk megköszöni teveszinten, s távozik teljes tevedíszben. Egyszerre derűsen látja a világot és csupa rózsaszínben. a tava Teve úrfi a csapszékbe betér s zavarában dadogósan beszél: „B-ocsánat, elnézést, van-e vizük, kérem, megszomjaztam, mint egy teve, kérem.” Felel neki csapiár’ uram: „Ugyan, ugyan, semmiség! Megissza itt, vagy púpjait tölti tele alaposan?” (A cirkuszban, hol teve úrfi élte-sorsa telt, estelente púpjai közt kicsi herceg tevegelt. Bár icuri-picuri, kurta volt a szám, sivatagi teve volt ő a porond porán.) Roncsol László fordítása Kulcsár Ferenc fordítása Konesol László fordítói jegyzetét a verseny következő fordulójában közöljük.
