Irodalmi Szemle, 1975

1975/1 - HAZAI TÜKÖR - Gágyor József: A tallósi Maticza malom

„c/ Terelő töltés, mely a malomépülettől a Sziget alsó csúcsához csatlakozik és Varga Imre 1 hr számú területébe van bekötve. Ugyanolyan anyagból áll, mint a duzzasztógát s koronamagassága is azzal egyenlő.

d) Gyaloghíd az Ersekújvári Kisduna mellékágán keresztül, mely a malomépületet engedélyes hrsz. partibirtokával köti össze és a malomhoz való hozzájérést eszközli. A gyaloghíd faoszlopokon áll és a mellékág legkisebb áttöltése nélkül a malomtól a folyópartig ér.”

A nevezett okmány 5. §-a szerint az engedélyes köteles:

,,c) Az Ersekújvári Kisduna jobbpartját a duzzasztógát bekötési pontjától felfelé és lefelé 50—50 méter hosszban, a balpartját a Sziget mentén a terelő gát bekötési pontjától felfelé 50 méter hosszban erőteljesen biztosítani és a vízhasználat gyakorlata következtében beállható rongálásoktól saját költségén megvédeni, illetve a támadt rongálások helyén az eredeti állapotot helyreállítani.

d) A ladik áteresztő nyílását mindannyiszor, valahányszor vízi jármüvek jelentkeznek, szabaddá tenni s ha a vízi járművek a nyílás elégtelensége miatt kárt szenvednének, azt sajátjából megtéríteni.

e) A malomhoz való férés végett engedélyezett gyaloghíd balparti végét engedély nélkül fennálló töltésrészt, mely a mellékág eliszaposodását okozhatná, teljesen eltávolítani.

f) Az engedélyezett duzzasztási magasságot különbeni 600 koronáig terjedhető pénz- büntetés terhe alatt betartani.”

Maticza János halála után a malom tulajdonjoga fiára, Maticza Istvánra (1884—1959) szállt. Az új tulajdonos szintén szerette a vizet, a malmot, s ezt a szeretetet mintegy örökségként adta tovább legidősebbik fiának, a nagyapával azonos nevű Maticza Jánosnak (szül. 1920. IX. 13-án), aki a malom jelenlegi tulajdonosa.

Most pedig térjünk át a malom részletes bemutatására.

A malomház 880 X 405 cm nagyságú, lécekből készült építmény. Magassága

4 m, ebből a tetőmagasság 2 m. Tetejét cserép fedi. Padlózata a folyó medrébe vert akácfacölöpökön nyugszik. A cölöpök a víz folyásának irányában hármas sorban futnak, kb. 18—21 van belőlük. A malomház folyó felőli részén további 16—19 cölöpöt láthatunk az előbbiekkel hasonló módon elhelyezve, felül keresztben és hosszanti irányban gerendákkal egybekötve.

A malomházhoz a folyópartról egy 22 m hosszú és 90 cm széles híd vezet. A deszkából összetákolt „malomhídat” a part felé mindinkább alacsonyulő kettős cölöpsor tartja. A cölöpök száma kb. 20 darab. Valamikor ezen a hídon hordták fel az őrlendő gabonát a malomba. A híd bal lábánál kis csónak ringatózik a vízen; a folyón való átkelésre használják. A híd és a malomház találkozása előtt jobb oldalt kb. fejmagasságig érő létra van a hídnak támasztva. Ez köti össze a hidat a szigettel.

A híd végére érve, a malomház kétrészes ajtaja előtt állunk meg, melynek nyílása a malomhosszúság első egyharmadában van. Az ajtók szélessége 1 m; az alsó ajtőrész 95 cm, a felső pedig 105 cm magas. Az alsó ajtót belső retesszel lehet csukni, a felsőt kulccsal. Ha a molnár bent dolgozott a malomban, a felső részt mindig nyitva hagyta, míg az alsó részit bereteszelte maga után. Ez a megoldás már azért is jó volt, mert a malom így szabadon szellőzhetett, nem volt bent sötét, rossz idő esetén pedig nem vert be az eső. Ha mind a két ajtórész zárva volt, azt mondták, hogy a malom „gazdátlon”.

A malomházba belépve, elsőként a kőpad tűnik elénk. A kőpad nem más, mint egy 260 cm hosszúságú és 120 cm szélességű, 8 cm vastagságú deszkából készített állvány, a padlózattól 115 cm magasságban. Tulajdonképpen két részre oszlik. 140 cm hosszúságú első, üresen álló térsége a molnár fő munkahelye. Egy kis, négy deszkafokkal ellátott létra van hozzátámasztva, ezen lehet rá felmenni. Míg a malom működött, az: átvételnél mázsán lemért gabonát 25 literes „sajtárokba” szétöntögetve ide rakták fel. Itt történt a malomkövek „élesítése” is. A kőpad feletti rész kivételével a padlás mindenhol deszkázva van. A kőpadon álló személynek a derékmagasságban kezdődő padlás oldalról teljesen nyitott. A malomhoz szükséges pótalkatrészek és szerszámok vannak itt elhelyezve, mint például a „pap”-nak nevezett ékek, a kalapácsok, sziták stb. A kőpad jobb oldali, 120 cm hosszúságú részét a hordószerű „kaloda” vagy „kéreg” foglalja el, melyet két vasabroncs tart össze. A kaloda felső sugara 46 cm, alsó sugara