Irodalmi Szemle, 1975

1975/5 - HAZAI VÁLÓSÁG - Koncsol László: A népi dallam modern és archaikus rétegeiről

váza, mint a korábbi, tisztábban kvintelő — lelkében még pentatonabb — változatban. Nem csoda: a korábbi dal szövegében is archaikusabb, minit az utóbbi.

Hatsoros végül a harmadik tipus, a „Széles az asztal” kezdősorú dal is, de itt nem a szövegsorok, hanem a dallam sorai ismétlődnek, rögtön kettős rendszerben: a dallam szerkezete: AsBsCsAvBc, vagyis az első sor előbb egy nagy szekunddal alacsonyabb fekvésben, majd kvintelve is megismétlődik. A felső kvint az „asztal”, az alsó a „gazda" szövegtartománya, tehát a váltás nemcsak a zenében, hanem a szövegben is bekövetkezik. Ezen túl a más-más fekvésbe transzponált zenei frázisokat is követi n szöveg, mert igaz ugyan, hogy szószerinti ismétlődés nincs a mondatokban, de a mondattani párhuzam és a logikai ellentét szorosan összefűzi őket: „Széles az asztal, Keskeny az abrosz ■.. Huncut a gazda, I Nem néz a napra..A Cs és C zenei frázisokhoz kapcsolódó szövegrész az illető tartomány csattanója, itt teljesedik ki az ellentét — a karakterisztika. Ez a csattanó magyarázza meg a dallam és a ritmus hirtelen megváltozását a C sorokban. Látjuk, szöveg és dallam szívverése és mozgása ebben a dalban is összefonódik.

Nyilvánvaló, hogy a nép alkotó szubjektuma érzi a dallamvonal és a fekvésváltás kifejezőerejéit, s a szöveg és a dallam szorosabb egységben alakul ki — vagy társul — mint gondolnánk.

Ösztönösen kifejező — ezt mondanánk a népdalról a fentiek alapján. Ilyen értelemben igaz, amit Tőzsér a palóc népdalgyűjtemény előszavában a népművészet természeti jellegéről mond. Eredetében ia természeti — ösztöni — elem dominál, de a dallam és a szerkezet logikája, tehát a kifejező zenei hatás, esetenként a műzene differenciáltsági fokán, a műzene hatásával azonos. Ebből pedig logikusan következik, hogy nem lehet külön módszerünk az egyik és külön a másik esztétikai vizsgálatára: az egyetlen közös módszer alkalmazása domboritjia ki a kettő lényegi azonosságát és különbségeit. Ezt tette Bartók, amikor annyi felszínes népiesség után a népzene rendszerét és logikáját emelte a műzenei tudat szintjére, szigorú következetességgel végigjárta a népzenei rendszerek által kijelölt utakat és megoldotta a belőlük következő forradalmian újszerű föladatokat. Nem bukolika, hanem népi gyökerű avantgardizmus és forradaiom: ezt köszönhette Bartók és a világ a népzene mély, lényegi sugallatának.

I. Neműik: Obozovék udvarán (olaj, 1954/