Irodalmi Szemle, 1975
1975/5 - HAZAI VÁLÓSÁG - Varga Imre: Feltárás helyett leltár
„Az embernek csak az arca látható, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan" — idetalál ez a múltból visszacsengő idézet. S mit tegyen, akinek az arca sem látható. Mert elfedik cédulák, jegyek, űrlapok, számlák, papirosok, nyomdapapírok. Mit tegyen, ha az eget is papírosszeletek takarják?! Az arc mögöttiről szól az alábbi két szonett. Amiképp minden más vers is. a vers kikerülése Írván balga rímekkel és szeretettel Kulcsár Ferinek Bíztathatsz bármily gyönyörűen, K. Ferenc ... Írni? A hattyútollat sem bírja kezem. S látod-látod e kifundált kép után ülök csak báván és elmerengek bután, miképp Te is egy presszóbeli őszuián (míg szűz szívedben láng ég: propán-bután), — csakhát (írtam fönnebb?) nincs itt most oly falat; s nézem jobb híján a szemközti házfalat. Lám, dalt hiába vársz s holmi episztolát, melyért — közlés után — kapnék egy kis stólát,1 s borrá váltnánk szépen Véled, Zséiajossal,2 s elgajdolnánk együtt sok kis vacak nótát, udavárnánk Dúdort meg Jancsit, a Nótát, s jönne a múzsa is az esteli gyorssal. levél a kilenc egyszeműekhez (tehát önmagamhoz is) Rólunk zeng ha most az ünnepi dal, tartozom én — és mi mind — annyival: vége már a kornak mikor hajat műveltünk kecskerím helyett. A jattból lön kézfogás és a punciból öl s híg borital a jó murciből, sima arcunkra pedig divatos szakáll került3, s már a kölni-illatos ej Elmentem! Amíg nem lesz állásom, nem óhajtlak zavarni. Ne mondhassátok az anyukáddal, hogy Ti tartotok el. Amit idáig megettem, azért megdolgoztam. Minden kivan vasalva (amit kimostam). A rekamié matracokat is kiporoltam. Nagyon szépen megkérlek, hogy igyekezz valami jó albérletet keresni és a hölgyvendégeidet ne fektesd az én ágyneműmbe (pöttyös). Mielőtt visszajövök 4 megírom tehát aznapra nehívj vendégeket, mert egyelőre itt fogok lakni és Te is azonlégy, hogy a társbérlői viszony mindkettőnk számára elviselhető legyen. (Búcsúzó szép üzenet — írta egy E. nevű hölgy) 1 Pénzt. 2 Zs. Nagy Lajos időközben leszokott a boritalról, s ezért a szerző a fentemlített elnézését kéri. 3 Ezer bocsánat, Mtkola Anikó! 4 Nem jött vissza. — V. I.
