Irodalmi Szemle, 1975

1975/5 - HAZAI VÁLÓSÁG - Kulcsár Ferenc: A, b, c, d ... d, c, b, A

társaság sem undorít annyira mint rég. Előttünk — Iámcsakl — karnyira ama hires szék, a hivatali. Több már manap a múzsa is mint vers... A líra — mind távolabb — olyan teres, mellé-lő nyílunk, a fiatali.5 5 Tkp. Fiatalkori — a rím miatt van így. Kulcsár Ferenc Nem vagyok felkent „papja” az Elméletnek. Inkább azon költők közé tartozom, akik a versbeli szóra bízzák az elmélet „elvarázsolását”, csodát igyekeznek teremteni — szép szóval élve — az emberi lélekben. De versírás közben (előtte, utána) vettetik azért papírra elméleti, eszmei jegyzet, abban a bizonyos „költői naplóban” követhető költő, költemény és valóság épülése — életrajza. Ebből válogattam, úgy, hogy beférje­nek választott témám egésze alá. 1965—1975, 16 éves koromtól 26-ig bőven került sor „magánjegyzetelésre”. Igaz, nem a közös asztalra készültek, de oda kívánkoznak, annál is inkább, mert nem hajóroncsok (hla fenyegetett is néha a hajótörés veszélye), habár Robinson belőlük is életet teremtett, „világot” rakott össze. És búzasaem mindig akad a költő műhelyében — felemelni jó szél, befogadni jó talaj szintúgy. így hiszem, a ter­mészet módján. Nincs több hozzáfűznivalóm. A Jobb kezem, uram, eltörött, levált rólam s a föld fehér vizein úszik, fuldokol. Fölkeltem érte, menteni, hisz hús ő nekem, ő a lény, e szakadt, kiszakadt költemény. B Leggazdagabb, ami a legkonkrétabb és legszubjektfvebb. Lenin A teljes mértékben tudatos embert látnoknak nevezik. Novalis Csapjunk oda a telistele valóságnak! Reverdy A Mindenség csöndes katasztrófa; a költő kutatja, keresi, ami éppen csak piheg a ro­mok alatt, s visszahozza az élet felszínére. Saint Pol-Roux A költészet az abszolút való. Novalis A, b, c, d... d, c, b, A „a költészet védelmében”

Next

/
Thumbnails
Contents