Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Mácza Mihály: Az 1929—1933-as évek világgazdasági válságának szociális hatása Komáromban és vidékén

Csallóközben összesen 884 állandó mezőgazdasági munkást (gazdasági cselédet) bocsátottak el2, akik így a bizonytalanabb megélhetésit nyújtó idénymunkások sorait szaporították, illetve — mivel a nagybirtokok feldarabolásával az idénymunkások iránti kereslet is csökkent — többnyire munkanélküliekké váltak. A nincstelen idénymunkások (napszámosok) tömegét növelték azok a telkes zsellérek is, akik a leszűkült munkalehetőségek következményeként nem tudták népes családjuk megélhetését biztosítani, eladósodtak, apró földtulajdonuk vagy házuk dobra került. Mivel a földreform folyamán kevés helyi kisgazda jutott földhöz, a vidék földművelőinek e szociális rétegében is széles méreteket öltött az elszegényedés. Csallóközben 1895-től 1930-ig 14,11 százalékkal csökkent az 5—10 hektár terjedelmű gazdaságok száma, ugyanakkor 18,44 százalékos szaporodás tapasztalható az 5 hektárnál kisebb gazdaságok esetében.3 Ha e gazdaságok vizsgálatánál az igavonó állatok számát vesszük alapul, a következő változás észlelhető: a két igaerős gazdaságok száma 1895-ben 7062, 1930-ban csak 3824; az egy igaerős gazdaságok száma 1895-ben 1951, 1930-ban 2878.4

A családtagok szaporodásával mindinkább felaprózódó kisgazdaságok mellékkereset nélkül már nem tartották el tulajdonosaikat, ami egyrészt azok eladósodását és prole- tarizálódását, másrészt a munkaerőfelesleg növelését eredményezte. A földreformnak e súlyos szociális következményeihez társult annak kedvezőtlen hatása a vidék mező- gazdasági termelésére. Csökkent az állatállomány, a földreform által érintett területeken alacsonyabbak voltak az átlagos hektárhozamok, mint a vidék földreformtól megkímélt nagybirtokain.5

Ilyen viszonyok között a világgazdasági válság a vidék dolgozó népét hatványozottan érintette. A munkanélküliség óriási méreteket öltött, felgyorsult a törpebirtokosok proletarizálódási folyamata.

A kisgazdák már 1929-ben súlyos helyzetbe kerültek a mezőgazdasági termékek árainak csökkenése következtében. A gabonaféléket átlagban 30 százalékkal alacsonyabb áron értékesíthették, a dohánytermelők egy kiló dohányért az előző évi 9 Kč átlagár helyett csupán 6 Kč átlagárat kaptak.6 A válság következményeit még fokozta az 1931-es év rendkívül rossz termése. A járás kisgazdái és munkanélkülijei segélyért folyamodó beadványukban, melyet 1931. szeptember 8-án küldtek a járási hivatalnak, helyzetüket így fogalmazták meg: „A katasztrófálisan rossz termés következtében a járás kisgazdáinak annyi sem termett, hogy vetőmag és kenyérszügségletük sincs biztosítva. A gazdasági válság, a súlyos adóterhek nyomása alatt a kisgazdák a legsúlyosabb helyzetbe jutottak.

A városi és földmunkásság a legnehezebben érzi a gazdasági válság összes terheit. A munkanélküliek száma napról napra növekedik. Azok a földmunkások, akik arattak, a rossz termés következtében még annyit sem kerestek, hogy az aratás után néhány hétre sincs meg a kenyerük. A nagy munkanélküli tömegek semmiféle segélyben, sem a járás, sem a község részéről nem részesülnek. A nyomor egyre nagyobb úgy a városi, mint a falusi munkanélküliek között.

A kisgazdák nem képesek vetni, nem képesek megfizetni a haszonbért, roskadoznak a nyomasztó adóterhek alatt, sokan közülük kenyérrel sincsenek ellátva és így a legnagyobb nélkülözésnek vannak kitéve.”7

Az elemi csapás csupán a komáromi járásban 45 millió Kč kárt okozott.8 A kormány vetőmag kölcsönzésével, az ún. „vetőmag akcióval” próbálta segíteni a kárt szenvedett termelőket. Ez a kisgazdák további eladósodásához vezetett, így hiába volt 1932-ben viszonylag jó (termés, jövedelme gyakran az adóságok törlesztésére sem volt elég. A komáromi bankok 12—13 százalékos kamatlábbal nyújtottak kölcsönt9, a szociális biztosító

2 Dr. Machnyik Andor, i. m., 180. 1.

3 Dr. Machnyik Andor, t. m., 170. 1.

4 Dr. Machnyik Andor, i. m., 174. 1.

5 Részletesebben lásd Dr. Machnyik Andor, i. m., 90—158. 1.

6 Komáromi Lapok, 51. évi., 4. sz.

7 Dunamenti Múzeum, újkori gyűjtemény III. 2122/40 sz.

* Komáromi Lapok, 53. évf. 8. sz.

9 OA (Okresný archív) Komárno, fond OÜK (Okresný úrad Komárno) 24300/1931 adm. — A Komáromi Járási Hivatal 1932. II. 3-i jelentése a Tartományi Hivatal Elnökségének.