Irodalmi Szemle, 1975
1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Mácza Mihály: Az 1929—1933-as évek világgazdasági válságának szociális hatása Komáromban és vidékén
Mácza Mihály A New York-i tőzsdecsőd után kirobbant gazdasági világválság 1930 elején elérte Csehszlovákiát is. A válságot a kapitalista termelési mód alapvető ellentmondása okozta. A konjunktúra éveiben felhalmozódott árunak nem volt vásárlóképes kereslete. A dolgozók vásárlóképessége ugyanis a munka eredményeinek kapitalista kisajátítása következtében nem emelkedett arányosan a termelés növelésével. A csehszlovák mezőgazdaságban már 1929-ben tapasztalhatók az agrárválság jelei. Rohamosan csökken a mezőgazdasági termékek ára. A gabonafélék árcsökkenése 1929- ben az előző évihez viszonyítva elérte a 45 %-ot. Az iparcikkek ára azonban 1929-ben változatlan maradt, s ez a kisgazdák elszegényedését, eladósodását eredményezte. 1930-ban az értékesítési nehézségek a könnyűipart, majd a nehézipart is válságba sodorták. Az ipari termelés korlátozódott és 1933-ban már az 1929. évi termelés kétharmadára csökkent. A válság a lakosság valamennyi dolgozó rétegét érintette, legérzékenyebben mégis a mezőgazdasági és ipari proletariátust sújtotta. Csökkentek a bérek, egyre nőtt a munkanélküliek száma. Csehszlovákiában a hivatalos kimutatások szerint is 1933 februárjában 920 000 munkanélküli volt. Komáromban és vidékén, ahol az ideiglenes gazdasági fellendülés idején (1924— 1929) is viszonylag nagy és állandó a munkanélküliség, a gazdasági válság éveiben rendkívül erős társadalmi feszültségek keletkeztek. A vidéknek a döntő többségében mezőgazdaságból élő lakossága körében a válság következményeit még súlyosbította a burzsoá földreform szociálpolitikai hatása, mely a harmincas évek elején már teljes mértékben érezhető. Ha összegezve összehasonlítjuk a huszas években végrehajtott földreform eredményét a vidéken és országos viszonylatban, feltűnően nagy eltérések mutatkoznak. A rendelkezésünkre álló, Csallóköz egész területére vonatkozó adatokat ösz- szevetve a Csehszlovák Köztársaság területére vonatkozókkal az alábbi táblázatot kapjuk.1 A lefoglalt föld felhasználása Csehszlovákia Csallóköz Eltérés Kisebb parcellatulajdonosoknak 71,92 % 20,12 % — 51,80 Telepes birtokok létesítésére 4,05 % 33,16 % + 29,11 % Kisebb maradékbirtokok létesítésére 20,59 % 30,76 % + 10,17 % Államosított nagyobb birtokok létesítésére 3,44 °/o 15,96 % + 12,52 % E számadatok tanúsága szerint a helyi kisgazdák és mezőgazdasági munkások érdekeinek szempontjából Csallóközben sokkal hátrányosabban hajtották végre a földreformot, mint általában az ország más területein. Lényegesen kevesebb földhöz jutottak, míg a telepeseknek és maradékbirtokosoknak a felosztott föld aránytalanul nagy hányada jutott. Viszonylag sok föld maradt az állam birtokában, de ez sem a helyi földművelők szociális helyzetének javítását, hanem a földreformot kezében tartó agrárpárt érdekeit szolgálta, amely a lefoglalt földet saját híveinek adta bérbe. A földreform következtében * Részlet a szerző hosszabb tanulmányából. 1 Dr. Machnyik Andor: Csallóköz (Tanulmány a honismeret, az agrár- és szociálpolitika köréből), Komárom, 1935, 85. 1. az 1929—1933-as évek világgazdasági válságának szociális hatása Komáromban és vidékén
