Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Nagy András: Jedlik Ányos, a tudós, tanár és nyelvújító

Ezt felismerve, az oktatásügyi minisztérium tudományos műszótár megszerkesztésével bízta meg Toldy Ferencet. Toldy 1854. augusztus 11-én többek között ezt írja Jedlikhez:

.. A magas közoktatási minisztérium rendeletéből egy, a gymnasiumi tanítás körül az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidalgozására bizottmány lévén elrendelve, a Tekintetes úr egyik tagjául neveztetett ki. Megkülönböztetett tisztelettel vagyok a Tekintetes úrnak alázatos szolgája Toldy Ferenc, mint a Magyar műnyelvi bizottmány elnöke.”

A cs. kir. Kultusz- és Közoktatási Minisztériumból e végre kinevezett bizottság által összeállított Német—magyar tudományos műszótár a gimnáziumok és reáliskolák számára 1858-ban jelent meg Pesten Heckenast Gusztáv kiadásában. Az előszóban Toldy felsorolja a bizottság tagjait, munkakörüket, s ismerteti a munkálatok célját. Toldy: szépművészetek, Jedlik: fizika, kémia, mechanika, Fogarasi: kereskedelmi- és jogtudományok, hogy csak az ismertebb személyiségeket említsük.

Mintául az ugyancsak miniszteri rendeletre készült német—cseh 'tudományos műszótárt használták, amely 1853 folyamán jelent meg Prágában. A szerkesztők nem akartak teljesen szakítani az európai műnyelvvel, azzal indokolva döntésüket, hogy „ennek tudása nélkül el vagyunk zárva a külföldi tudományok követésétől”.

A Toldy vezette bizottság úgy vélte, nem szükséges, hogy az oktatás nyelve kizárólagosan magyar legyen, hasznosnak tartotta ellenben, hogy a műszó eleinte a magyarral együtt, később felváltva szerepeljen, mert „így a tárgy közelebb fog hozatni a tanuló felfogásához”, másrészt a tanuló „más nyelvű tudományos munkák megérthetésébe is bevezettetik”. Jedlik is ezt az elvet vallotta Természettananak (1850) előszavában.

A Műszótár 362 oldala mintegy 20 címszót tartalmaz, és ebből 3666 műszó mellett található a phys., mech. vagy chem. jelzés, s e három tudomány Jedlik csoportjába tartozik.

Jedlik ama szokását, hogy mindennemű tevékenységéről feljegyzést készített, most felhasználhatjuk. Ha az egyik füzetében kikeressük a Kidolgozott műszavak száma címet, kiderül, hogy a tudós mintegy 1112 fizikai, 245 kémiai és 657 vegyes műszóról mondott véleményt. Erre a munkára fordított idő 95 óra. Most pedig lássunk néhány szót, amelyek megszületése Jedlik nevéhez fűződik.

Dugattyú — Jedlik ezt dugacs, ramács megjelölés helyett alkotta. Már fizikakönyvében is ezt a kifejezést használta.

Ejternyő — (később ejtőernyő) — a kifejezést zuhernyő, esernyő alakban használták a korábbi munkákban. Talán nem érdektelen 1850-ből származó szómagyarázatát idéznem: „elegendő terjedtségű kitárt esernyővel (melyet szállernyőnek nevezhetnénk) a legnagyobb magasságokból is sérülés nélkül leereszkedhetünk”.

Hanglebegés — Jedlik már 1850-ben alkalmazta ezt a műszót.

Hullámtalálkozás — ezt a kifejezést már fizikakönyvében is ajánlja a korábbi sugárvágás helyett.

Huzal — kifejezését eképpen magyarázza: „a drótot ma (t. i. 1850-ben) nem sodorják, hanem húzzák". Ezt a szót az 1844 előtti jegyzeteiben még „vonyal” helyettesíti, de később ezeket is huzalra javítja át.

Merőleges — Jedlik ezit a kifejezést 1845-ben alkalmazza, s így említi Természettanában is: „Azon sík, vagy vonal, amelyre a függélyes (t. i. függőleges) vonal merőlegesen ereszkedik, vízirányosnak, vagy vízszintesnek mondatik.”

Osztógép — Az optikai rácsok készítésére használatos gépet osztókorongnak, vagy részmogonynak nevezi. Érdekes, hogy Jedlik idősebb korában a szabatosság kedvéért inkább vonalzó gépnek nevezi találmányát.

Jedliknek vannak kevésbé elterjedt, illetve kevésbé sikerült műszavai, így például nézge (lencse), erőszet (dinamika), valamint a ferdony (trapéz). De melyik nyelvújítónak a kifejezései maradandók teljes egészében?

Jedliket mint nyelvújítót és tankönyvírót igyekeztem bemutatni. Pedig az ő igazi tehetsége nem az íróasztalnál bontakozott ki, hanem a katedrán és a szertárban, ahol megszerkesztette új fizikai eszközeit.