Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Nagy András: Jedlik Ányos, a tudós, tanár és nyelvújító

Jedlik Ányos arcképe A szímői kilencéves iskola falán elhelyezett emléktábla

Nagy András

Jedlik Ányos, a tudós, tanár és nyelvújító

Kevesen tudják, hogy a villanyáram gazdasági felhasználásának gondolata a szímői születésű Jedlik Ányos nevéhez fűződik. A múlt század első negyedében megszerkesztette a villany-mozdonyt, ma ismert nevén az elektromotort. Harminc évvel később ő határozta meg a világszerte híressé vált dinamó-elvet. Nem kisebbek érdemei a szódavíz feltalálásában, az első optikai rácsok készítésében, valamint az első villamos kocsi megszerkesztésében.

Jedlik 1834-től 1840-ig a pozsonyi királyi Akadémián természettant tanít, majd innen Pestre költözve 1878-ig, nyugdíjaztatásáig tanítja a magyar ifjakat a temészettudomá- nyokra. Tudvalevő, hogy Magyarországon a 19. század első felében a tudományok nyelve a latin volt. így a magyar ajkú diákok is latin könyvekből sajátították el a tudományt; a tudományok magyar nyelvű tanítása 1945. október 8-ával indul a helytartótanácsnak 1Ő44. július 24-én kelt 27215 számú rendelete alapján. A magyar értelmiség mindjobban érezte a magyar nyelvű tankönyvek hiányát. Jedlik mint a fizika professzora a helyzet megkönnyítésére magyar nyelven adja ki fizikakönyvét 1850-ben „A súlyos testek természettana” címen. Könyvének használatáról ezt írja: „A magyar nyelvnek gyorsan terjeszkedő használata és azon mindinkább nyilvánuló közkívánat mellett, hogy az a holt latin nyelv helyett az oktatás terén is alkalmaztassák, egy latin nyelvű tankönyv többé korszerű nem lehet”. Ahhoz azonban, hogy a magyar nyelvű tankönyvek kiadása folyamatossá váljék, szükség volt a szakkifejezések feltérképezésére és szótárszerű kiadására.

B Juj} f? jW’ISA ISfii 1*4 *vj»i > 1 íj í'ff! 73

HTFf t ! i V~iľf'

^ 4 jy fe j i F.11 i vhmI-í *;

•Zgfaé'i 11 ’ ’t) * * jjf t g ^ z f * .1 ‘ M1 Lai