Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Szuchy M. Emil: Emlékezés Berecz Gyulára

Szuchy M. Emil

emlékezés Berecz Gyulára

Májusban nyitják meg az állandó jellegű Jókai-kiállítást a Dunamenti Múzeumban. A három teremben rendezendő irodalomtörténeti kiállítás gazdag anyaggal idézi fel századunk egyik legnagyobb írójának életét és munkásságát. A kiállításon Jókai Mór személyes tárgyai, kéziratai, figyelemre méltó rajzai és festményei, valamint bútorok, ruhák, felnagyított fakszimilék és más dokumentumok kerülnek a nyilvánosság elé. Az ünnepségek kapcsán a komáromi Jókai-szobor alkotójáról, Berecz Gyuláról is meg kell emlékeznünk.

Berecz Gyulának nincs monográfiája. A fellelhető adatok is szűkszavúak. 1894. október 20-án született Komáromban, mint hetedik gyermek hat leány után. Apja kistisztviselő, édesanyja háztartásbeli. Házuk az egykori Szekér és Tó utca között állt; ma már nem látható. Szüleit gyors egymásutánban vesztette el. Nővérei is aránylag korán haltak meg. Kissné Berecz Gizella, akitől a fényképeket és a családi adatokat kaptam, az egyetlen, aki még köztünk van. Berecz Gyula is nyilván a családi házból hozta magával a szívbaj-hajlamosságot, ami később a halálát okozta. Egész életében mindig arról álmodozott, hogy egyszer rajztanár lehessen, de vonzotta a szobrászat is. Már diákkorában megtanul az anyaggal, a fával, a fémekkel bánni. A négy polgári elvégzése után Győrbe kerül a fa- és fémipari középiskolába. Ennek sikeres elvégzése után a Budapesti Iparművészeti Főiskolára iratkozik be, és az ötvös-szakon kezdi el tanulmányait.

Riegele Lajos és Pátzai Pál voltak az első mesterei. A főiskola ötvös-szakáról hamarosan a szobrászatra tért át. Berecz Gyula, mint számos kortársa, az akadémizmuson nevelkedett, művészi indulásának jellemzője így inkább a külső pátosz. Ettől a gyakorlattól nehezen tudott megszabadulni, s a naturalisztikus elvek, nagyobb távlatokat átívelve is, mindig vissza-visszatértek a felfogásmódjában. Művészetének fejlődése, erényei és hibái nagyrészben korának függvényei. Indulása arra az időre esik, amikor a szobrászművészet idehaza még jobbára csak kereste önmagát. Berecz tanulni akart, és a világot akarta megismerni, hogy egyszer majd nagyot alkothasson. Egyre jobban érlelődött benne az a vágya, hogy elkészíthesse Jókai Mór komáromi szobrát. Szebb célkitűzést komáromi magyar szobrász nem is álmodhatott volna.

1948-ban áttelepült a Budapest melletti Árpádföldére, de mindig visszavágyott Komáromba, ahol először került kapcsolatba a művészettel, ahol a JESZO-ban érte el az első