Irodalmi Szemle, 1975

1975/4 - HAZAI TÜKÖR - KOMÁROM ÉS VIDÉKE - Szuchy M. Emil: Emlékezés Berecz Gyulára

Berecz Gyula: Jókai szobor (részlet) Berecz Gyula: Háborús emlékmű

sikereit, ahol Reichenthal Ferenccel, Lenhardt Gyurkával, Bazilidesz Barnával és Sándorral, Nagy Marcival és Antallal, Staudt Miskával, Broczky Bélával együtt a komáromi művészeti mozgalom aktív tagjaként vette ki részét Harmos Károly képzőművészeti szabadiskolájában a város pezsgő kulturális életéből. Az ő terve alapján készült el többek között az Egyetértés Munkás Dalárda zászlaja Is.

Közben a Jókai Egyesület székházában, a Dunamenti Múzeum mostani épületében, két állandó jellegű műtermet is nyitottak Harmos Károly pedagógus-festőművész vezetése alatt. Elsőként Berecz Gyula és Nagy Márton (aki szintén Budapesten tanult és később rajztanár lett) kapott itt helyet. Ugyancsak ők kapták meg az Egyesület első külföldi ösztöndíját is egy bécsi, illetve olaszországi tanulmányútra. A főiskola elvégzése után így juthatott el ta két komáromi proligyerek Olaszországba, Fiumébe, majd hajóval Ra- vennába. További útjuk Bologna—Modena—Firenze—Pizza—Livorno—Genova. Attól tartván, hogy kevés pénzük marad (és az otthonról hozott elemózsia is fogytán volt), az ötödik napon már Rómába érkeztek, ahol több hetet töltöttek.

Berecz Gyulára a pizzái Campo Sancto és a híres Ferde-torony volt nagy hatással. Főleg a temetőben elhelyezett síremlékek és emléktáblák érdekelték. A Triunfo de la Morte-t többször is lerajzolta, részleteiben is tanulmányozta. Közben minden múzeumot, képtárat, temetőt is megnéztek.

Egyik levelében Gizella nővérének a következőket írta: „Sok szép dolgot lát itt az ember és a szobrászati emlékek megtekintésén kívül még képtárakba és múzeumokba is ellátogatunk. Itt annyira kifárad az ember a nézésben, hogy estére alig bírja magát összeszedni” (...) „Itt minden reneszánsz, pedig én már a barokknak vagyok a híve! A nagy méretek és arányok változatosságát hiányolom. Ügy érzem, bennem több a romantikus hajlam, mint a száraz akadémizmusban. Persze, hogy szükséges az anatómia jelenléte, de az ne legyen statikus. Mozogjon, éljen a test, legyen az alak kifejező hatású és bizonyos lelki állapotot is sugározzon”!

Olaszországi útjukról hazatérve, Berecz Gyula lázasan látott neki az alkotómunkának. Kereste az olasz reneszánsz kompozíciós egységét. Vonalmenetét is figyelembe vette, főleg az ülő alakok plasztikusabb kifejezésében. Kereste a test lelkiállapotát, amelyet az alak fizikai cselekvésével akart kifejezni. Elképzeléseiben egyre határozottabb megfogalmazást kapott a tartalom és a forma egymásrahatásának érvényre juttatása. Ez