Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
sző hely- illetve személynévként. Ján Stanislav alapján szerbhorvát nyelvterületen a kokot sző egy esetben falunévként, egyszer határ (dűlő) névként, végül egy ízben személynévként szerepel. Az említett szerző végül arra is utal, hogy a sző lengyel területen sem ismeretlen, és helynévként Csehországban is előfordul.64 A Sedláček-féle cseh helyrajzi szótárból megtudjuk, hogy a Stanislavnál szereplő Kokot és Kokotsko egyazon hely két névalakja.65 Cseh nyelvterületen tehát ez a szó csupán egyszer fordul elő helynévi változatban. Ez a tény egyébként a III. táblázatunkhoz fűzött megjegyzésünkkel is egybevág (251. lapon). A kokot szó a cseh nyelvbe az egyházi szláv nyelv hatására került, de ott nem volt képes meggyökeresedni. A szó igazi hazája a déli szláv nyelvterület. A kérdés eldöntése előtt e helynév gyakoriságát a magyar nyelvterületen is meg kell vizsgálnunk: IV. tábla A Kakat típusú helynevek előfordulása a magyar nyelvterületen No a történelmi ufó megye »i az első említés jelenkori földrajzi fekvése állam 1. Bihar 1219 Nagyléta, derecskei j. Hung. 2. Bodrog 1407 Regőce, egykor bajai j. Jug. 3. Esztergom 1075 Štúrovo, érsekújvári j. Boh. 4. Szolnok 1397 Kenderes, törökszm. j. Hung. 5. Moson 1403 Kimle, Mosonmóvári j. Hung. 6. Szolnok egy mocsár neve Hung. 7. Csongrád 1291 halastó Zenta és Csésztő közt Jug. Ha a táblázatba foglalt adatokat összevetjük a fentebb ismertetett szláv nyelvterületek helynévanyagával, akkor a kakat szó helynévi előfordulására nézve a következő összefoglalást állíthatjuk fel: c) ócseh nyelvterületen 7 ízben a) magyar nyelvterületen 2 ízben b) szerbhorvát nyelvterületen 1 ízben A földrajzi közelség tükrében szembeötlő tényként jelenik meg a szláv nyelvterületekkel szemben a magyar nyelvterületen szokatlanul magas számban előforduló Kakat helynév. Ebből arra következtethetünk, hogy a kakas értelmű kakat sző valamelyik déli szláv nyelvből nagyon korán átkerült a magyar szókincsbe Is, amelyben a kérdéses helyneveink gyakorisága alapján ítélve általános használatnak örvendett. A kakat sző helynévi alakja tehát nem ia magyarok közt megtelepült szláv népek névadó tevékenysége következtében, hanem a magyar nyelvben meghonosodott sző belső felhasználása révén tűnt föl. A kakat szó átvételét egyébként egy további szavunk, a „kakat- szeg” használata is nyilvánvalóan bizonyítja.66 A legvalószínűbb átadó nyelvként a szerbhorvát, illetve a szlovén nyelvet kell föltennünk, tekintettel arra, hogy a honfoglalás korában Pannóniában ez a két nyelv volt leginkább elterjedve.67 Ezenkívül számbavehető még az óorosz nyelv is. A kakat sző élő magyar használatának további bizonyítéka 64 Stanislav: Slovenský juh ... II. 275. 65 Sedláček, August: Místoplsní slovník historický Království Českého. Praha (S. A.) Bursík a Kohout. 66 V.O.: A magyar nyelv történelmi etimológiai szótárával. II. 312. 67 Melich: Nyelvünk szláv Jövevényei, 11.
