Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Sándor Károly: A lévai céhek történetéből
Reneszánsz kastély, melyet Dobó István az egri hős építtetett jellegű vidék központja lett, ahol a lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő kézművesipar összpontosult. A város földrajzi fekvésénél fogva — a garami síkság és a Selmeci-hegyek nyúlványainak határán — híres, nagy vásárok színhelyévé vált, ahol mindkét vidék termelői és vásárlói találkoztak. 1733-ban négy, 1802 óta pedig évente öt vásár volt Léván, amelyeken az iparosok termékeiket jól értékesíthették. Léva a 18. században kimondottan kézműipari jellegű város volt. Céheinek felvirágzása összhangban van Bars vármegye általános gazdasági fellendülésével. Életképességüket a 19. században nagymértékben befolyásolta az a tény, hogy Léva iparilag elmaradott vidék központja volt, ahol például nem keletkeztek manufaktúrák, nem épültek gyárak, s így az Itteni kézműiparosok termékeinek — konkurrencia híján — viszonylag jó keletje volt. Ezzel magyarázható, hogy a lévai céhek tulajdonképpen akkor érik el legintenzívebb fejlődésüket (a 18. században), amikor a céhrendszer már az ipar fejlődésének fékezője volt. A város életében a 19. század a stagnálás időszaka. Az általános közömbösségből, a tradíciókhoz való makacs ragaszkodás céltalanságából az 1882-ben megindult BARS című lévai újság kezdte felrázni a közvéleményt. Ilyen körülmények között a lévai iparosok még a céhek megszüntetésekor is (1872-ben) mereven kitartottak a régi hagyományok mellett, s visszahúzó erőként hatottak a város társadalmi és gazdasági fejlődésére. E megállapítás elsősorban a csizmadiákra érvényes, akik létszámban és szervezettség tekintetében is a legerősebb, leggazdagabb múltú lévai iparág képviselői voltak. Céhszervezetük legrégibb emléke a lévai múzeumban őrzöitt pecsétnyomó, amelynek szövegében az „1620” a céh megalakulásának, vagy a pecsétnyomó készítésének évét jelzi. Céhszabályaik (artikulusok) 1629-ből származnak, s 12 csizmadiamester nevét említik.6 Az 1697-ből ismert s a céh sorrendben második céhartikulusai 123 éven át szabályozták a csizmadiák életét.7 Gazdagabb levéltári anyag csak 17204Ó1 kezdődően 6 1761-ben készített másolatát a Nyitrai Állami Levéltárban őrzik. 7 Lévai Járási Levéltár, Lévei céhek, 1. sz. 1. (OAL, LC)
